Kezdőlap

Görögország

Nyaralóhelyek

Látnivalók

Görög receptek

Utazómaci

Élmény beszámolók

Újdonságok

Görög időjárás

Közeli látnivalók

greekland.hu

Rodosz szigete

Rodosz történelme | Rodosz városa | Rodosz látnivalói | Szállások

Rodosz a napsütés, a középkori történelem és az antik Görögország szigete. Gyönyörű homokos strandjai mellett, a történelem világát is megmutatja az ideutazó nyaralóknak. Egy évben a napsütéses napok száma átlagosan háromszáz nap, így szinte az év minden részében ideális nyaralóhely.

Rodosz a néphagyomány szerint a rózsa azaz a rhodon szóból ered a neve. ám valószínűleg Rodosz neve az antik világhoz kapcsolódik. Héliosz a napisten, a tengerből kiemelkedő szigetet Zeusztól kapta ajándékba és itt esett szerelembe Rhodé nimfával, Poszeidón lányával.

Rodosz történelme

Az Égei- és a Földközi-tenger találkozásánál, a török partok közelében fekszik Rodosz szigete. Rodosz a Dodekánosz-szigetcsoport legnagyobb szigete.


Rodosz történelme az ókorba nyúlik vissza. Az ókori világ hét csodájának egyike itt állt, a Rodoszi Kolosszus - 30 méter magas Héliosz istent ábrázoló szobor, amelynek lábai a kikötő két oldalán álltak, és a hajók alatta futottak be Rodosz kikötőjébe. A szobrot földrengés pusztította el i.e. 226-ban. Később több uralkodó is próbálta újra felépíteni, de végül a Rodoszi Kolosszus darabjait kereskedőknek adták el.

A sziget fővárosát, a hasonló nevű Rodosz várost i.e. 408-ban tervezte egy Hippodamosz nevű görög építész, Az i.e. 16. században a minoszi kultúra telepedett meg a szigeten, majd egy évszázaddal később az akhájok igázták le a területet. A dórok érkezésével, az i.e. 11. században indult meg Rodosz fejlődése, amit stratégiailag is fontos elhelyezkedése indokolt.

A perzsa hadak többször is lerohanták a szigetet, de az athéni seregek támogatásával a perzsák ellen kivívott győzelem után Rodosz csatlakozott az athéni szövetséghez, ami komoly védelmet biztosított számára. A Peloponnészoszi háborúk elkerülték a szigetet és a konfliktus végén Rodosz önállóan intézte kül- és belügyeit, így i.e. 340-ben a perzsák sikerrel vették be a szigetet, mivel a szövetséges görög városállamok a háborútól legyengülve nem tudták segíteni a rodosziakat. A perszák uralma rövid volt, 332-ben Nagy Sándor hódította meg a szigetet, majd a nagy hadvezér halála után Rodosz az Alexandriában uralkodó Ptolemaioszok birtokába került. Ennek köszönhetően a város fejlődésnek indult és a Földközi-tenger térségének jelentős kereskedelmi, kulturális és hajózási központjává vált. Később a szerződéses viszonyba került a sziget a Római Birodalommal. A római nemesek iskoláinak központja lett Rodosz.

Az i.sz. 1. században Szent Pál hozta a kereszténységet a szigetre, amely később meghatározóvá vált Rodosz életében.

1309-ben Rodosz a Szent János Ispotályos lovagrend uralma alá került, akik Rodosz városát az akkori kornak megfelelő modern középkori várossá építették. A mai óváros számos látnivalója és műemléke, köztük az impozáns Nagymesteri Palota is ebben az időszakban épült.

A rodoszi lovagok által épített erős falak sikeresen állták az egyiptomi szultán támadásait, de végül a város 1522-ben a török serege előtt behódolt. Rodosz szigete közel négy évszázadon keresztül az Oszmán birodalom része volt.

A szigetet csak 1912-ben hódították el a törököktől az olasz seregek, majd a második világháború után 1948-ban egyesült Görögországgal.

Fel

Rodosz városa

A rodoszi Akropolisz, mely a város nyugati részén a Smith admirálisról elnevezett dombon áll (a brit Smith admirális erről a dombról figyeltette Napóleon flottájának hadmozdulatait.). Az építmény az i.e. 2. századból származik. A domb teraszait egykor kertek és parkok tarkították. Nagy templomok, közösségi helységek és szobrokkal gazdagon díszített erődítményt állt itt. Az Apollón szentély megmaradt oszlopai mellett a Stadion épületét teljesen feltárták és az arra alkalmas részeket felújították.

A rodoszi Nagymesterek Palotája az ókori Héliosz szentély helyén épült a 14. században. Kiváló erődítményként is funkcionált, hiszen az alatta elhelyezkedő 3 szintes kazamatágokban akár hosszan tartó ostromok idejére rengeteg élelmiszert tudtak elraktározni. Az 1523-as ostrom alatt, a palota nem sérült meg. Török hódoltság idején börtönként funkcionált. Csak a1856-os lőpor robbanás rongálta meg súlyosan. Az olaszok az 1930as években 15. 16. századi krónikák alapján újjáépítették és belülről modernizálták. Ókori római tárgyakkal rendezték be a Mussolininek és Unberto királynak a nyaralónak szánt palotát. Az olaszok pazar luxussal rendezték be a nagytermeket ahol előttük a nagymesterek pazar pompával rendeztek lakomákat, fogadásokat.

A város falon végigsétálva gyönyörű kilátásra találunk a végtelen tengerre és az óvárosra.

Az Óratoronytól - 19.század- nem messze áll a Szulejmán dzsámi, melyet az 1523-as török ostrom győzelmére emeltek. Közelében a 18. századi ezer ember befogadására is képes Török fürdővel (hamam).

A Lovagi Bíróságot az egyik utolsó rodoszi nagymester emelte a 16. században. Állítólag itt ítélték halálra az 1522-es ostrom árulóját.

A Szent Katalin kapu vezet ki az óvárosból. Mellette a Győzedelmes Szűz Mária templom melyet a lovagok építettek az 1480-as török ostrom visszaverésének sikerére.

Fel

Rodosz szigetének látnivalói

A Lindoszi fellegvár Rodosz városátóll 50 kilométerre helyezkedik el. Lindosz a szigete egyetlen természetes kikötője. Az ókori időkben a sziklaszirten Athéné szentélye ált. A kereszténység hajnalán Pál apostol Lindosz közelében vetődött partra Rodosz szigetén. A szentély helyére később a bizánci időkben vár épül melyet a 14. században a lovagok igazi erődítménnyé építettek ki.

Pillangók völgye A szűk völgyet sebes vizű patak öntözi, dús növényzet borítja. A nyári hónapokban a legkisebb zajra is pillangók sűrű felhője emelkedik a magasba. Feliratok figyelmeztetik a látogatókat, hogy ne csapjanak zajt, mivel a repülés gyengíti a pillangókat és akár el is pusztulhatnak.

Kamiros Rodosztól 34 km-re található. Itt látható a sziget 3 dór nagyvárosának egyike melyet a 2. századi nagy földrengés után laki elhagytak és sokáig állt romjai érintetlenül. Leletei a rodoszi múzeumban találhatóak.

Fel

Szállások Rodosz szigetén

Rodosz városa

Faliraki

Faliraki a fővárostól 18 km-re, mozgalmas üdülőhely. Rodosz várossal állandó buszjárat köti össze. Hosszan elnyúló, széles, homokos (helyenként aprókavicsos), lassan mélyülő tengerpartja a strandolás és a vízi sportok tökéletes helyszíne. Központjában, a tengerpartra merőleges főutcán hangulatos tavernák, étterem, bár, üzlet és diszkó várja a nyaralókat.

Fel