Thessaloniki Történelme |
Thessaloniki Látnivalói |
Fehér torony |
Galerius diadalíve
Szt. György routunda
Séták Thesszalonikiben
Thesszaloniki az észak-görögországi Makedonia tartomány fővárosa, Görögország második legnagyobb és legsűrübben lakott városa.
Történelme:
A makedón Kasszandrosz i.e. 315-ben alapította a várost , 25 falut csatolva hozzá. A makedónok által lakott várost hamar görögök népesítették be.
Így hamar "elgörögösödött" a város. Majd iparának és kereskedelmének köszönhetően más népeket is magához vonzott. Mivel Thessaloniki
lakói ilyen "soknépü" volt a kereszténységet Pál apostol révén hamar magába fogadta, míg Athén népe kinevette az apostolt. Ám míg Athén népe és
kultúrája hanyatlott, addig Thesszalonikiben ilyen-olyan módon tovább élt. Talán az ókori hagyományokhoz, demokratikus berendezkedéshez való
ragaszkodás lehet az oka annak, hogy Theodosziosz gót császár katonáival 7ezer szaloniki lakost mészároltatott le a város "stadionjában".
Thesszaloniki a gótok, szlávok (V.-VII. sz.) után az arabok (904), majd a normannok(1185) dúlták fel. A sok ostrom és pusztítás után sem állt meg a város kultúrális fejlődése. Némi kihagyásokkal, de három évszázadon keresztűl minden év októberében rendezték meg itt a "Kelet-Nyugat Kereskedőinek" vásárát, ami jelentős találkozó hely volt a 2 égtáj kereskedőinek. A város Kontancinápolyal versenget a kultúra és a vallási központ "első" helyéért.
E virágkorszakot a Bizáncot elfoglaló keresztesek szakították meg. Velence és Genova versengésétől szenvedett a város. A megtört szaloniki nép fellázadt és 1342-ben megteremtették az első görögföldi szegények és polgárok demokratikus hatalmát. Melyet a konstancinápolyi király csak 7 év után tudott leverni.
Az 1430-ban kezdődő Török uralom hanyatlást hozott, amit csak a XV. században ide menekült spanyol zsidók letelepedése állított meg. A város ipara és kereskedelme újra fellendűlt. A betelepülök nagy hatással voltak a város kultúrális, gazdasági és politikai életére. Hosszú évzsázadokig megőrizték nyelvüket, szokásaikat. Szerepük a Náci megszállásig jelentős maradt.
Thesszaloniki a következő 2 évszázadban haszonélvezője volt a török és velencei kereskedők versengésének. Ám XVII. században hanyatló Velence hatására a város hanyatlani kezdett és egyszerü török balkáni várossá alakult.
A XIX. századi függetlenségi mozgalmak ébresztették fel a várost. Az 1880-as évek közepén utak és vasútvonalak kezdtek el épülni, a kikötő is megújúlt. Thesszaloniki az "ifjú török" mozgalom bölcsője, ők buktatták meg a Abdul Hamid szultánt. A modern Törökország atyja Kemal Atatürk is itt született.
A 480 éves török uralom pont 1912 novemberében a várost védő Szent Demeter napján ért véget.
1917-ben tűzvész púsztított, felégetve Thesszaloniki törökös bazárnegyedét. az újjáépítés hatására új nagyvárosi központ épült, hangulatos pati sétánnyal.
A második világháború itt is meghagyta bélyegét.
Ezután a város újra fellendült iparával, kúltúrájával. A balkán keleti kapuja lett, forgalmas kereskedelmi és kutárális központtá vált.
A Fehér Torony
A 18. században az "Oroszlántorony" és a "Kalamaria erőd" néven volt ismert. Majd a 19. században a "Janicsárok tornya" és a "Véres torony" néven híresült el. E neveket azért kapta, mert börtönként szolgált és a janicsárok gyakran itt végezték ki a fogjokat. 1890-ben zsidó fogjok fehérre meszelték a tornyot, hogy így visszaszerezzék szabadságukat. Azóta nevezik Fehér toronynak, ezután már csak rövid ideig volt börtön. A 20. század elő éveiben parkot alakítottak ki körülötte. A torony környéke lett a kultúrális, szinházi és politikai élet központja Thesszalonikiben. Jelenleg a Bizánci kúltúra múzeuma működik benne. 2 Eur a belépő (2004), ám ezért cserébe felmehetünk és egy remek kilátás tárul elénk. Oldal tetejére |
||
Galerius diadalíve
303-ban a perzsák fölött aratotott győzelme emlékére emeltette Galerius császár, aki Theszalonikit választotta birodalma fővárosának.Az épen maradt részeken a mezopotámiai és az "örményországi" hadjáratait láthhatjuk, maga a császár is látható katonái körében. Oldal tetejére |
||
Agios Gorgios (Szt. György) rotunda
A keresztény üldöző Galerius császár mauzóleumaként szolgált. A IV. végére keresztény templommá vált. A törökök a XVI. században dzsámivá alakították és megtoldották egy minarettel. 1912 után ismét ortodox templom lett. Oldal tetejére |
Thesszalonikiben általában a sétáját mindenki a Fehértoronynál kezdi. Érdemes a toronyba felmenni és a magasból meglesni először is a várost. A torony kicsivel magasabb a házaknál, ne ijesszen meg minket az "antenna erdő" hisz a kilátás kárpotól. A torony mellett egy forgalmas út halad el. Több sugárút vezet innen a város szívébe. A tengerpart közelében rengeteg taverna van, beljebb sétálva is találhatóak, de helyüket inkább a kisebb nagyobb üzletek veszik körül. Érdekes, hogy náluk is létezik "akció". Az van kiírva a termékekre, hogy "MONO" azaz "csak". A legtöbb látnivaló és érdekes üzlet inkább itt van az alsóvárosban. Érdemes itt hosszabb időt tölteni. Észre sem venni és pillanatok alatt átveszi az ember az ottani városi görögök szokásait. Az itteni gyalogosak sokkal bátrabbak, mint mi magyarok. Érdekes megfigyelni, hogy a városi buszokat ugyanúgy leintik mint a távolsági buszokat és nagy dudálások közepette az autósok mégsem mérgesek egymásra.
A templomok kívülről, belülről csodálatosak. Persze a bemenetel mindig az odaillő ruhában történjen. A legtöbb
Thessaloniki fakultatív program a Szent Dimitros (Agios Dimitrosz) bazilikánál kezdődik. Ha külsőre nem is, de
belsőre csodás látvány tárul elénk. Az alaksorában kisebb múzeum van, ahol megtekinthető a templom helyén
álló római fürdő maradványa.
A templomtól a tenger felé haladva gyalog (nem a főúton), eljutunk az ókori fórumig és a Dikasterion térig. Az Egnatia-n átkelünk és máris Thesszaloniki sokat halott piacára jutunk. Ide érdemes kilátogatni. A "csarnokban" az árusok, főleg hal árusok látványa lenyűgöző. A portékáit mindenki igyekszik hangos szóval eladni. Persze gyümölcsök, zöldségek és egyéb görög finomságokban sincs hiány. Tapasztalat azt mutatja, hogy velünk turistákkal nagyon kedvesek. Sőt a ruhaárusok nagyon jól "képzettek", ugyanis szinte mindenhol elsőre adják a méretednek megfelelő ruhát.
A piacról hamar az Aristoteles utcába jutunk és onnan az Aristiteles térre, ahol a tér névadójának szobra található.
Vissza sétálva Egnatia-ra és onnan tovább sétálva a Thessaloniki legismertebb épülete felé a Fehér torony irányába
több üzlet előtt elhaladva eljutunk Galerius diadalívéhez. Onnan nincs messze a Sz. György (Agios Georgios)
routunda illetve a Fehér torony. A Fehér toronytól a rakparton tovább sétálva eljutunk Nagy Sándor lovas szobrához.
Thesszalonikben az élet persze jobban este pezseg fel. A tavernák, kávézók megtelnek. Az éjszaki fények csodálatosak. A fiatalokat discok is várják. Arra figyeljünk, hogyha valamely közeli faluból jöttünk át és busszal akkor vissza éjszaka csak taxival lehet visszajutni, de a sofőrök nem mindig ismerik azt a falut ahova mennél, így segíteni kell őket. Eddigi tapasztalat azt mutatta felőlük, hogy nagyon kedvesek és segítőkészek, áraik nem magasak.
|
|
2006-2015© GreeKLanD - Görögország az utazók szemével Kapcsolat | Impresszum | Médiaajánlat A Greekland.hu hozzájárulása nélkül TILOS az oldal egészét vagy részét felhasználni, másolni! |