Athos-hegyi Kolostor Köztársaság


Athos-hegyi Kolostor Köztársaság


A legenda szerint Mária, fia (Jézus) halála után Ciprus szigetére menekült, ám a viharos tenger itt Athos partjainál vetette partra.
A remeték megjelenését csak a IX. századra teszik. Az első remeteközösségek megszervezését az ezredfordulóra teszik és Athoszi Athanasziosz nevéhez fűzik.

görögország, Athos hegyei kolostorokkal

A következő századokban császárok, bizánci arisztokraták versengtek egymással. Újabb és újabb kolostorokat emeltek Athos hegyei körül, a meglévőket pedig hatalmas adományokkal halmozták el.

A török uralom idején sikerült "függetlenségét" megőriznie. Az ortodox világ központja lett. A görög nyelv és kultúra örzőjévé vált.
1830-ig török uralom alatt maradt, amit fél évszázados orosz fenhatóság követett. Az első világháborúban a görög hadsereg visszafoglalta, de semleges álammá nyílvánították, nemzetközi státuszát pedig 1926-ban nyerte el.

görögország, Athos hegyei kolostorokkal
görögország, Athos partjainál
görögország, Athos hegyei kolostor
görögország, Athos hegyei nagyobb kolostor közösség
görögország, Athos hegyén egy kolostor

Manapság Athosz egy olyan hely ahol megismerhető a bizánci kor keresztény vallása. Igazi középkori keresztény "hangulat" árad itt mindenfelé.

Az 1060. évi császári bulla megtíltotta a nők, gyermekek belépését az országba. Állítólag még nőstény állatnak is tilos volt. pl.: kutya,macska,tehén... Ez a rendelet még a sima arcú férfiak belépését is megtiltotta, igaz ez ma már nem kizáró ok.
Ez a rendelet még mindig érvényben van, azaz csak férfiak látogathatják e szent helyet.

A kolostorok lakóit általában életvitelük szerint két nagy csoportra osztják.
A cönobita rendszabály alpján élők szigorú önmegtartóztatás szerint élnek. A szerzetesek kemény aszkéta életmódot folytatnak, állati eredetű ételeket nem fogyasztanak, ráadásúl sokat böjtőlnek. A közösség tagjai együtt étkeznek és napjaik minden perce be van osztva.
Az úgynevezett idioritmikus szabályokat követő kolostorokban a szerzetesek akármit ehetnek és akárhol fogyaszthatják el azt.

Amiben mindkettő megegyezik az, hogy naponta legalább 8 órát imával azaz az isten való szoros kapcsolatban kell tölteniük. Közös istentiszteletek a nap minden szakában és ezek kötelezőek.
A legszigorúbb szabály a teljes nőtlenség.

Athos hegyén a szigorú élet melett az pró örömök közé tartozik az amikor az "inaskodás" évei után az ifjú elindul a "ranglértán" és eléri a szerzetesi címet és akkor viselheti magán Krisztus jelvényeit

A legtöbb kolostor elrendezésében nem külömbözik egyymástól. Szinte mind toronnyal tűzdelt és falrendszer övezi, kozpontjuk minden esetben a főtemplom. Kötülötte állnak a kolostori életben nélkülözhetetlen melléképületek. A főtemplom elötti téren van a kiskútház a szenteltvíz tartó medencével. Az udvar egyik végén az ebédlő a másik végén a vendégek szálláshelye. Az ebédlő melletti toronyszerű épület általában a könyvtár.
A Vatopedi kolostor XI. századi mozaikját kivéve a többi kolostorban a mozaikok többnyire kései és gyakran retusált, modernizált alkozások. A templomok és ebédlők (trapézák) falait borító freskók közül a XVI. századi "makedón iskola" és "krétai iskola" alkotásai a legérettebb művek. Az ikonok is gyakori alkotások, a legkorábbiakat a XVI. századra teszik.


görögország, Athos hegyei kolostorokkal
görögország, Athos partjainál
görögország, Athos hegyei kolostor

Kolostorok (egy kevéske a sok közül):

Vatopedi kolostor
A félsziget északi partján fekszik. Nevét a legenda Arcadius császár csodálatos megmenekülésével hozza kapcsolatba. A gyerek császár anyjával Theodora császárnővel igyekezett Konstatinápolyba. Viharba kerültek és a gyereket a hullámok elragadták. Már siratták mikor kiderült, hogy azon a helyen ahol most a kolostor áll, egy szeder fa alatt három szerzetes talált rá a békészen alvó gyerekre. A kolostor neve ezt az eseményt örökíti meg (vatosz görögül szeder pedi pedig gyereket jelent). A kolostort a legenda szerint a már felnőtt Arcadius emelte megmenekülése emlékéül.
E kolsotor lakói "idioritmikus" élet szerint élnek. A kolostor kincstára és könyvtára jelentős emlékeket őriz. A nyolcezer kötetes könyvtár őriz egy Xi. századi ótestamentum másolatotm Ptolemaiosz Geographiáját és a világon egyetlen teljes pédányát Pauszaniasz görögországi útleírásából. a kicsncstárban egy díszes ősrégi bőrövről a barátok azt mondják, hogy maga Szűz mária viselte.

Chilandari kolostor
("idioritmikus") Nemanja István szerb fejedelem alapította 1197-ben. Helyi hagyományok szerint azomban már korábban megépült. Neve (ezer férfiú) onnan ered, hogy a képrombolás idején ezer szerzetes torkát metszették el falainál.
Kincstára legismertebbjei a hordozható mozaikikonok. Közüllük is Háromkaru Madonna és a Vezérlő Madonna. A könyvtára pedig XIII. XVII. századi kódexeket őriz.

Dionisziosz kolostor
A "cönobita" kolostort a XIV. század végén III. Alexios Komnészosz és Theodora császárné alapította.
Könyvtárában a XII.-XIII. századi kéziratok mellett a kolostor alapító levele is figyelemre méltó.


Legtöbben hajóról láthatjuk a sziget kolostorait fakultaív program keretében. A képeket Lampi készítette szintén hajóról. De aki volt olyan szerencsés és járt már az Athos - hegyi kolostorokban azt kérem írjon egy kis beszámolót és küldjön képeket


Fel


2006-2015© GreeKLanD - Görögország az utazók szemével
Kapcsolat | Impresszum | Médiaajánlat
A Greekland.hu hozzájárulása nélkül TILOS az oldal egészét vagy részét felhasználni, másolni!