Kavala
Kavala
Kavala Észak-Görögország második legnagyobb városa. Kelet-Macedónia és Kavala prefektúra fővárosa. Thassos szigetével szemben terül el 172 km-re Thesszalonikitől és kb. 80 km-re a magyarok által is kedvelt üdülőhelyektől (Stavros, Vrasna, Asprovalta).
 |
Kavala általában fakultatív kirándulás keretében tekinthető meg, de az eltölthető 1-2 óra nem elegendő a város felfedezéséhez. Hiszen Kavala több látványossággal is várja az idelátogatókat. Kavala városát felkereshetjük autóval vagy helyi járatokkal Stavros,Vrasna, Asprovalta üdülőhelyekről.
 |
 |
 |
 |
Ha valaki helyi busszal érkezik Kavala városába, akkor sétáját a buszpályaudvarról kezdi, ami a kikötőnél van a városközpontban, pár percre az óvárostól. A többi főbb látnivalók innen szintén pár perc távolságra vannak.
Kavala története az i.e. 7. századra nyúlik vissza, ekkor alapították Neapolis néven. Kereskedelmi kikötője és a Pangaion hegy gyomrában rejlő arany jelentős várossá tette a térségben.
A római korban a Via Egnatia (kereskedelmi út) egyik legfontosabb megállója. Pál apostol első európai útja Kavala városát is érintette
 |
 |
 |
 |
A bizánci időkben a keresztény hit terjedésével a várost átkeresztelik Christoupolis névre. Ekkor épül meg a mai is szinte ép állapotában megtekinthető erődítmény, mely a barbár hordák ellen védte a várost. (belépő 2Eur/2009)
Az oszmán birodalom fennhatósága alá több mint 500 évig tartozott (1387-1912). Kavala jelenlegi neve a 15. századtól ismert. A török időkben, az erődöt megerősítették és ekkor épült a mai is látható hatalmas vízvezeték. Mehmet Ali az utolsó egyiptomi dinasztia leszármazottja Kavalában született. 1817-ben építettet imaretje vallási iskola volt, ma luxus szálloda. Szülőháza ma múzeum.
 |
 |
 |
 |
Kavala a 18-19. században a dohányipar és dohánykereskedelem központja. Báró Herzog Péter magyar kereskedő 1895-ben építette saját palotájának Kavala város önkormányzatának mostani épületét.
|
|
|