Görög történelem, mitológia

Az Olimposi istenek | Dionüszosz történetei | A minosi mitológia


A görög istenek


Mit ahogy már sokan tudjuk, (ha nem most akkor megtudod) hogy az ógörög világ lakói többistenhitüek voltak. Az istenek generációja 3 részre oszlik. Talán 3. volt az amelyik jobban elterjedt és ez az amit mi is jobban ismerünk. Az Olimposi Istenek világa. Ám nemcsak a fõ olimposi 13 isten létezett. A külömmbözõ mesterségeknek, cselekményeknek is voltak istenei Vagy épp félistenei (pl. Herkules). Nagyon sok mitológiai szereplõ az istenek leszármazottja. Röviden, tömören az alábbiakban megismerkedhetsz a görög istenhit fõbb vagy épp kevésbé ismert isteneivel.
Nagyon fontos tisztában lenni eme fogalmakkal, mert Görögországban szinte minden mûemlék, ami az ókorból maradt ránk rendelkezik 1 vagy több mitológiai mondával is. Melynek szereplõi legfõképp istenek, vagy olyan halandók akiknek életét az istenek befolyásolták.
Ha megismered az isteneket, a mitológiai szereplõket, akkor már nem csak kavicsokat, romhalmazt vagy renovált valamit talász. Sajnos néhányan ezeket gondolják. Szóval ha megismered eme fogalmakat, akkor már élvezettel fogod görögország emlékeit csodálni.


A 13 olimposzi isten

Zeusz
Az Olimpos legfõbb istene Bõvebben>>
Héra
Zeusz nõvére és egyben felesége, õ az Olimpos királynõje Bõvebben>>
Démétér
A Föld istennõje, Zeusz testvére
Hesztia
A családi tûzhely istene, Zausz testvére
Aphrodité
a szépség istennõje
Apollón
a nap,a világosság, a jóslás,a zene és a költészet istene, a Múzsák karának vezetõje
Artemisz
vadászat és állatok istennõje, Apollón ikertestvére
Dionûszosz
a bor, a szõlõ és a mámor istene
Árész
a háború istene
Hermész
az istenek hírnöke, a halottak követõje, a kereskedõk, szónokok, tolvajok védõje
Héphaisztosz
istenek kovácsa, a tûz és kovácsmesterség istene
Palasz Athéné
Zeusz fejébõl pattant ki, a városvédõ mesterségek és tudományok védõje, a mûvészetek, a bölcsesség, jog istennõje Bõvebben>>
Poszeidon
A tenger istene


Egyéb istenek, félistenek

Erósz
a Szerelem
Hádész
az Alvilág ura
Héliosz
a Napisten
Hügieia
Aszklépiosz leánya, az egészség istennõje
Írisz
a szivárvány istennõje
Mnémoszüné
az Emlékezés, a Múzsák anyja
Nemeszisz
a végzet istennõje
Pán
kecskelábú, szõrös-szarvas pásztoristen
Múzsák
Kleio, Melpomené, Thaleia, Euterpé, Terpszikhoré, Erató, Kalliopé, Urania, Polühümnia; Zeusz gyermekei
Hórák
Diké (jog), Eiréné (béke), Eunomia (törvényesség);
Chariszok
Zeusz és Eurünomé leányai, a báj és szépség istennõi
Heszperidák
Atlasz leányai, akik egy sárkánnyal Héra aranyalmáit õrizték a világ nyugati szélén
Küklopszok
egyszemû óriások
Gigászok
kígyófarkú lények, sikertelenül harcolnak az olümposzi istenek ellen.
Prométheusz
titán, aki ellopta a tüzet az embereknek, elárúlta kovácsmesterség titkát Héphaisztosztól és odadta a böcsesség és mesterségek ismeretét Pallasz Athénétõl, büntetésül Zeusz a kaukázushoz láncoltatta ahol keselyû tépte a máját
Pandora
az ember büntetése, gyönyörû nõ, akit Héphaisztosz gyúrt agyagból és vízbõl, az istenek megajándékozták földöntúli bájjal, a Zeusztól kapott szelencét azomban felnyította és nyomorúság, baj, betegség, szenvedés özönlött a földre.



Zeusz

Az olimposzi istenek között a leghatalmasabb
Zeusz a görög isten

Krétán született Dikté barlangjában. Anyja Rhea az Ida hegység egyik barlangjában rejtette el ahol egy kecske táplálta tejével és nimfák gondoskodtak róla.

Zeusznak sikerült felülkerekednie testvérein, a többi istenen. Sikerült kivívnia valamennyi megbecsülését, tiszteletét. A titánok és a gigászokkal vívott háború után pedig elismerték õt uruknak az istenek és az emberek atyjának. Villám volt az õ fegyvere, hatalma a földre és az égre egyaránt kiterjedt.

Felesége Héra volt. Közös gyermekeik: Árész, Hébé, Eileithüia és Héphaisztosz. De Zeusznak számos szerelmi kapcsolata is volt. Ezekbõl többek között Hermész, Dionüszosz, Apollón és Artemisz is született.

Zeusz tartotta kezében az igazságosság mérlegét. Nemcsak büntettet és bosszút ált, hanem osztozott mások fájdalmában és a szerencsétlenek bajain is enyhített.

Héra

Zeusz felesége. A család és a férjes asszonyok pártfogója
Héra a görög isten

Zeusz és Héra sokáig szüleik elõtt titkolva találkoztak. Menyegzõjüket csak Zeusz hatalomra kerülése után ülték meg az Olimposzon. Héra sok mítoszban szerepel általában, mint a csapodárság istennõje. A Héra kultusz Argoszban jelentõs volt, ezért a várost az istennõ védelmébe vette. A Trójai háborúban a görögök mellett állt és sok esetben befolyásolta annak kimenetelét.

Athéna (Pallasz Athéné)

a bölcsesség istennõje
Athene a görög isten

Zeusz a titánokkal folytatott harcok idején egybekelt Métisszel. Ekkor Uranosz és Gaia megjövendölte, hogy ebbõl a frigybõl egy õrá hasonlító bölcs leány fog születni, illetve egy õnála is okosabb fiú aki egyszer megfosztja majd trónjától. Zeusz, hogy elhárítsa a veszélyt lenyelte Métiszt. Ám amikor közeledett a szülés idõpontja megparancsolta Prométheusznak, hogy lékelje meg a fejét. S ekkor Athéna pattant ki az isten fejébõl teljes fegyverzetben.

Az istennõ segített Zeusznak a gigászok elleni háborúban. Ám az istennõ mégsem volt harcias, inkább bölcs és gyors eszû volt. Segített a héroszoknak, Perszeusznak, Akhilleusznak, Odüsszeusznak és még sokaknak.

A hagyomány szerint Poszeidon és Athéna összeveszett azon, melyikük fogja védelmezni Athén városát. Végül úgy döntöttek mindketten megajándékozzák a várost: Amelyikük ajándékát jelentõsebbnek ítélik az istenek az lesz a gyõztes. Pszeidon háromágú szigonyával a sziklára csapott az akropoliszon, ahol azonnal forrás fakadt. Ezután Athéna következett. Miután lábával dobbantott a sziklán, azon a helyen egy olajfa sarjadzott, az elsõ a világon, õsidõk óta a béke szimbóluma. Athén városa így kapott egyszerre nevet és oltalmazót is, miután az istenek neki ítélték a gyõzelmet.

Az istennõ a az embereknek békés elfoglaltságban is segített. Õ tanította a fazekasokat, ihletet adott a költõknek, a nõknek megmutatta a szövés tudományát.

Athénét gyakran nevezik Pallasz Athénének is. A Pallasz szó jelentése fiatal leány.

Örök ellenfele Árész. A trójai háború idején Athéné a görögöket Árész a Trójaiakat segíti.

Athénban a Parthenont Athénának szentelték

2006-2015© GreeKLanD - Görögország az utazók szemével
Kapcsolat | Impresszum | Médiaajánlat
A Greekland.hu hozzájárulása nélkül TILOS az oldal egészét vagy részét felhasználni, másolni!