Görög történelem, mitológia

Az Olimposi istenek | Dionszosz trtnetei | A minosi mitolgia


A grg istenek


Mit ahogy mr sokan tudjuk, (ha nem most akkor megtudod) hogy az grg vilg laki tbbistenhitek voltak. Az istenek genercija 3 rszre oszlik. Taln 3. volt az amelyik jobban elterjedt s ez az amit mi is jobban ismernk. Az Olimposi Istenek vilga. m nemcsak a f olimposi 13 isten ltezett. A klmmbz mestersgeknek, cselekmnyeknek is voltak istenei Vagy pp flistenei (pl. Herkules). Nagyon sok mitolgiai szerepl az istenek leszrmazottja. Rviden, tmren az albbiakban megismerkedhetsz a grg istenhit fbb vagy pp kevsb ismert isteneivel.
Nagyon fontos tisztban lenni eme fogalmakkal, mert Grgorszgban szinte minden memlk, ami az korbl maradt rnk rendelkezik 1 vagy tbb mitolgiai mondval is. Melynek szerepli legfkpp istenek, vagy olyan halandk akiknek lett az istenek befolysoltk.
Ha megismered az isteneket, a mitolgiai szereplket, akkor mr nem csak kavicsokat, romhalmazt vagy renovlt valamit talsz. Sajnos nhnyan ezeket gondoljk. Szval ha megismered eme fogalmakat, akkor mr lvezettel fogod grgorszg emlkeit csodlni.


A 13 olimposzi isten

Zeusz
Az Olimpos legfbb istene Bvebben>>
Hra
Zeusz nvre s egyben felesge, az Olimpos kirlynje Bvebben>>
Dmtr
A Fld istennje, Zeusz testvre
Hesztia
A csaldi tzhely istene, Zausz testvre
Aphrodit
a szpsg istennje
Apolln
a nap,a vilgossg, a jsls,a zene s a kltszet istene, a Mzsk karnak vezetje
Artemisz
vadszat s llatok istennje, Apolln ikertestvre
Dionszosz
a bor, a szl s a mmor istene
rsz
a hbor istene
Hermsz
az istenek hrnke, a halottak kvetje, a kereskedk, sznokok, tolvajok vdje
Hphaisztosz
istenek kovcsa, a tz s kovcsmestersg istene
Palasz Athn
Zeusz fejbl pattant ki, a vrosvd mestersgek s tudomnyok vdje, a mvszetek, a blcsessg, jog istennje Bvebben>>
Poszeidon
A tenger istene


Egyb istenek, flistenek

Ersz
a Szerelem
Hdsz
az Alvilg ura
Hliosz
a Napisten
Hgieia
Aszklpiosz lenya, az egszsg istennje
risz
a szivrvny istennje
Mnmoszn
az Emlkezs, a Mzsk anyja
Nemeszisz
a vgzet istennje
Pn
kecskelb, szrs-szarvas psztoristen
Mzsk
Kleio, Melpomen, Thaleia, Euterp, Terpszikhor, Erat, Kalliop, Urania, Polhmnia; Zeusz gyermekei
Hrk
Dik (jog), Eirn (bke), Eunomia (trvnyessg);
Chariszok
Zeusz s Eurnom lenyai, a bj s szpsg istenni
Heszperidk
Atlasz lenyai, akik egy srknnyal Hra aranyalmit riztk a vilg nyugati szln
Kklopszok
egyszem risok
Gigszok
kgyfark lnyek, sikertelenl harcolnak az olmposzi istenek ellen.
Promtheusz
titn, aki ellopta a tzet az embereknek, elrlta kovcsmestersg titkt Hphaisztosztl s odadta a bcsessg s mestersgek ismerett Pallasz Athntl, bntetsl Zeusz a kaukzushoz lncoltatta ahol kesely tpte a mjt
Pandora
az ember bntetse, gynyr n, akit Hphaisztosz gyrt agyagbl s vzbl, az istenek megajndkoztk fldntli bjjal, a Zeusztl kapott szelenct azomban felnytotta s nyomorsg, baj, betegsg, szenveds znltt a fldre.



Zeusz

Az olimposzi istenek kztt a leghatalmasabb
Zeusz a grg isten

Krtn szletett Dikt barlangjban. Anyja Rhea az Ida hegysg egyik barlangjban rejtette el ahol egy kecske tpllta tejvel s nimfk gondoskodtak rla.

Zeusznak sikerlt fellkerekednie testvrein, a tbbi istenen. Sikerlt kivvnia valamennyi megbecslst, tisztelett. A titnok s a gigszokkal vvott hbor utn pedig elismertk t uruknak az istenek s az emberek atyjnak. Villm volt az fegyvere, hatalma a fldre s az gre egyarnt kiterjedt.

Felesge Hra volt. Kzs gyermekeik: rsz, Hb, Eileithia s Hphaisztosz. De Zeusznak szmos szerelmi kapcsolata is volt. Ezekbl tbbek kztt Hermsz, Dionszosz, Apolln s Artemisz is szletett.

Zeusz tartotta kezben az igazsgossg mrlegt. Nemcsak bntettet s bosszt lt, hanem osztozott msok fjdalmban s a szerencstlenek bajain is enyhtett.

Hra

Zeusz felesge. A csald s a frjes asszonyok prtfogja
Hra a grg isten

Zeusz s Hra sokig szleik eltt titkolva tallkoztak. Menyegzjket csak Zeusz hatalomra kerlse utn ltk meg az Olimposzon. Hra sok mtoszban szerepel ltalban, mint a csapodrsg istennje. A Hra kultusz Argoszban jelents volt, ezrt a vrost az istenn vdelmbe vette. A Trjai hborban a grgk mellett llt s sok esetben befolysolta annak kimenetelt.

Athna (Pallasz Athn)

a blcsessg istennje
Athene a grg isten

Zeusz a titnokkal folytatott harcok idejn egybekelt Mtisszel. Ekkor Uranosz s Gaia megjvendlte, hogy ebbl a frigybl egy r hasonlt blcs leny fog szletni, illetve egy nla is okosabb fi aki egyszer megfosztja majd trnjtl. Zeusz, hogy elhrtsa a veszlyt lenyelte Mtiszt. m amikor kzeledett a szls idpontja megparancsolta Promtheusznak, hogy lkelje meg a fejt. S ekkor Athna pattant ki az isten fejbl teljes fegyverzetben.

Az istenn segtett Zeusznak a gigszok elleni hborban. m az istenn mgsem volt harcias, inkbb blcs s gyors esz volt. Segtett a hroszoknak, Perszeusznak, Akhilleusznak, Odsszeusznak s mg sokaknak.

A hagyomny szerint Poszeidon s Athna sszeveszett azon, melyikk fogja vdelmezni Athn vrost. Vgl gy dntttek mindketten megajndkozzk a vrost: Amelyikk ajndkt jelentsebbnek tlik az istenek az lesz a gyztes. Pszeidon hromg szigonyval a sziklra csapott az akropoliszon, ahol azonnal forrs fakadt. Ezutn Athna kvetkezett. Miutn lbval dobbantott a szikln, azon a helyen egy olajfa sarjadzott, az els a vilgon, sidk ta a bke szimbluma. Athn vrosa gy kapott egyszerre nevet s oltalmazt is, miutn az istenek neki tltk a gyzelmet.

Az istenn a az embereknek bks elfoglaltsgban is segtett. tantotta a fazekasokat, ihletet adott a kltknek, a nknek megmutatta a szvs tudomnyt.

Athnt gyakran nevezik Pallasz Athnnek is. A Pallasz sz jelentse fiatal leny.

rk ellenfele rsz. A trjai hbor idejn Athn a grgket rsz a Trjaiakat segti.

Athnban a Parthenont Athnnak szenteltk

2006-2015© GreeKLanD - Görögország az utazók szemével
Kapcsolat | Impresszum | Médiaajánlat
A Greekland.hu hozzájárulása nélkül TILOS az oldal egészét vagy részét felhasználni, másolni!