Nei Pori 2015 - Greekland.hu
Nei Pori 2015 - Greekland.huKészítette: greekland.hu Nei Pori 2015 - Utazás a Greekland.hu-val 2015-ben kezdjétek a szezont velünk. Az úti cél nem más mint Nei Pori. A mai naphoz (2015.05.09.) számítva 1 hét múlva Nei Pori földjét tapossuk, szinte mint Colombus Amerika partjait. Különbség talán annyi, hogy mi tudjuk hova megyünk :) De ami a lényeg, azok akik itthon maradnak sem maradnak ki Görögország csodálatos tájairól, életérzéséről és... na jó a az ételeket, italokat csak fotó útján tudjuk átadni, de mindenképp érdemes velünk tartani. Ahogy az elmúlt pár évben a rendszeres követőink már megszokhatták, napi rendszerességgel számolunk be az itt töltött időről, rengeteg hasznos és friss információval szolgálunk és természetesen sok-sok képpel. A friss információkon lesz most a hangsúly, hiszen az első turnussal érkezünk Görögföldre, árak, lehetőségek és ki tudja még milyen hasznos infóval szolgálhatunk első kézből. Igaz nem először utazunk Nei Poriba, de mindig találni valami újat, nézzük is: A tervek - Fakultatív kirándulás a Meteorákhoz - Fakultatív kirándulás Vergina - a régi Makedón főváros, Prodromos kolostor az Aliakmonas folyó vadregényes völgyében, Edessa és a csodálatos vízesések (Bízunk benne, hogy indítják is az utakat) -Nei Pori és környéke, látnivalók, természeti kincsek, tengerpartok - Thesszaloniki nagy kérdőjellel, de még kiderül természetesen egyénileg vonattal. + két bónusz, ami csak helyszínen derül ki Minden este friss információ, érdekességek és fotók. Tartsatok velünk idén is május 15.től 24.-ig. Ezúttal ismét Nei Pori-ba.
0. nap - Az utazás Idén kicsit a hagyományokkal szakítva, szeptember helyett májusban vetettük bele magunkat a görög csoda rejtelmeibe. Igaz idén nem ez lesz az utolsó, de a poént még nem lövöm le. Utunk Budapestről indult a hosszú évek óta megszokott útvonalon, természetesen busszal. Ám az út még mindig tud mutatni új dolgokat, néha kis aprósággal is, de tud. Szóval a szegedi megállónk az elmúlt évek alatt megszokott nagy bevásárló központ helyett egy kisebb ikertestvérénél álltunk meg. A határátkelések.. mintha álmodtam volna. Itt ki, ott be, szinte pillanatok alatt. Nem volt sorban állás, talán csak a néhol hiányzó munkakedv lassította a határon való átkelést.
Első görögországi megállónk reggel magyar idő szerint 6 óra körül volt Katerini közelében. Ilyenkor májusban még minden csupa zöld, az autópálya melletti szinte mindig száraz folyammedrek most csordultig tele vízzel. De a megállóban nyaralóknak ritkán látott panoráma fogadott. Igaz kisebb takarásban, de az Olümposz rajzolódott ki magas csúcsával, a tetején pedig hósapkával. Érkezéskor nem kellett az apartmanokra várni, hisz mi voltunk ez első helyfoglalók, így kb. 8 óra magasságában, már az itteni otthonunkban voltunk.
1.nap - Nei Pori első kézből Nei Pori az utolsó látogatásunk óta semmit sem változott. Vagy talán mégis? Apartmanunk Platamonhoz közel eső oldalon van a hátsó utcában. Az út túloldalán árnyas erdő, ami tündöklően zöldell. Madarak csiripelése szinte mindenhonnan. A reggeli, még szinte finoman sütő Nap alatt indulunk el a tenger irányába. A madárhang lassan elnémul, ahogy Nei Pori rég látott tengerpartja felé sétálunk. Jobb oldalunkon az a nagy "rét" ami kettéválasztja a falut, tisztán látjuk a templomot. Egy kicsit hátunk mögé tekintve a hegyek csúcsai alatt, mint a Jupiter gyűrűi, felhők ölelik körbe a magas csúcsok alsó részét.
Nem így az Olümposz. Magabiztosan tornyosul fel az egek felé, tetejét mintha porcukorral szórták volna, hósapka fedi csúcsait.
Elérve a parti sétányt elénk tárul a hatalmas homokos tengerpart, külső felét frissen szántották, homok hullámok tarkítják. Sehol egy lábnyom, sehol egy belerondítás. Be is vetjük magunkat, első lépés a friss homokba, talán csak az Amstrong hold mondása maradt ki. A víz mellett a part is érintetlen, amerre a szem ellát kagyló, kagyló és kagyló. Az elmúlt évek sikertelen kagylógyűjtéseit itt pótolhatjuk. Egy kis idő után már nem is aprózzuk el, csak a nagyok, a legnagyobbak kellenek. Kint az erkélyen ebből a nagyobbakból már most több van mint amennyit Toloban és Sidariban összesen szedtünk. Sajnos a tenger nemcsak ezeket a csecsebecsék hozta partra az elmúlt időben. Fellehető néhány nem oda illő ember által készített, mondjuk ki: szemét.
A parton való pihenést és gyűjtögetést követően visszatértünk a főhadiszállásra, rövid kupaktanács után a bevásárlás lett a következő program. Rögtön egy friss hír. Nei Pori Platamonhoz közel eső részén, pontosabban ahonnan az út vezet ki Platamon irányában, nyílt egy új üzlet. Carefour ahol a saját márkás termékeket elég jó áron lehet beszerezni, bár a többi termék ára sem mondható drágának. Mythos üvges: 1.19 Eur, Kenyér 0.65 Eur, Zsugor víz 1,20 Eur Viszonyítást viszont egyenlőre nem tudok mondani, nagyon kevés szupermarket, szuvenír bolt van nyitva, így ma más üzletet nem látogattunk.
A délutánt ismét a napozásnak szenteltük, a fürdést direkt nem írom, mert a víz még hideg, rövid úszás, lábáztatás és irány a part. Bár a Titanic film utolsó fagyos jelenét el lehetne játszani. Bízunk benne, hogy e röpke 1 hét alatt Poszeidon befűti nekünk pár fokkal. Ám a parton már érdemes vigyázni a kellemes hűsítő szélben nem érezni, hogy a napnak már most is van ereje. Viszont a kellemetlent az újrahasznosítással párosítottuk és idei első vitorlásunk útjára kelt, később tengeri gyerekkalózok martaléka lett :(
Este közeledtével a már nyitva lévő tavernák választékait szemléltük. Az én meglátásom szerint még mindig nem drágák itt az ételek Nei Poriban. Csak néhány példa, de a héten fotózok néhány ártáblát. Muszaka, Pasztiszio 4.5-5.5 Eur, Bifteki 5.80Eur, Tintahal 10 Eur. A felszolgálás nem változott egyik kedvenc éttermünkben: görög felszolgálás, görög kedvesség, finom ajándék desszert.
Mivel sok minden még nincs nyitva így néhány infót a későbbiekben csak idegenvetőnk által adott infó után tudok adni. Nincsenek még kint a vízi játékok, a kerékpár és robogókölcsönző még nincs nyitva. Ezek miatt is az alábbi terveket vázoltuk magunk elé: - Holnap gyalog Platamon és körbenézünk, itt már van nyitva robogó, kerékpárkölcsönző. Az utóbbiból próbálunk szerezni kettőt. Ha ez sikerül, akkor nagy kalandok várhatóak. - Kedd Thesszaloniki vonattal. - Szerdán Meteorák buszos utazás keretében A nap befejező képe Nei Pori megszokott látványa az Olümposz.
2. nap - a nagy karika A reggel óracsörgés nélkül indult, még Nei Pori templomának vasárnapi imára hívó harangjátékát sem hallottuk. A kávéfőzésre rákészülve, az elektromos főzőlapot szerettem volna épp eltekerni, bekapcsolni mikor lőn világosság, a vészkijárat lámpa felvillant a szobában. Mint kiderült az egész faluban elment az áram, bár fél óráig tarthatott, azért bízok benne, hogy nem az én kézmozdulatomnak köszönhetően ment le a főkapcsoló. Végül is a sikeres kávéfőzést követően sikeresen elindultunk Patamon irányába. Az új bolt mellett vitt el utunk. Majd a görög katonaság kívülről talán nyaralóhelynek tűnő épületei mellett sétáltunk el. A platamoni hoteleket követően hamar a központba értünk.
Itt találtunk is egy robogó, kerékpár kölcsönzőt. A kerékpárok 8-10 Eur áron bérelhetőek egy napra. A szó szerint nem tökéletes állapotúak az olcsóbbak. A fék még oké, de a váltók már nem az igaziak. A 10 Eurós gépek már kicsit használhatóbbak. Bár felhívta figyelmünket a tulaj, hogy a lukas kerék az még + 5 Eur lesz. Szóval vigyázunk rájuk. Platamon sokkal nyüzsgőbb település jelenleg, mint Nei Pori. Talán azért is, mert többen lakják. Több üzlet és taverna van nyitva. A part menti tavernákban a frappék és gyrosok fogytak. Platamon kissé kavicsos tengerpartját a strandolók vették birtokba. Utunkat most már kerékpáron folytattuk Patamon vára felé. A vár felé haladva érdemes megkóstolni az út mentén található szépen kialakított kutak vizét, mi mindet megkóstoltuk, mintha vízkúrán lennénk.
Felérve a vár aljához, kerékpárjainkat kikötözzük és célba vesszük a várat, igaz most nem megyünk be csak a várfalak alatt körbevezető földúton teszünk egy kört. A várba a belépő még mindig 2 Eur. Látszik, hogy tavasz van, minden szépen zöldell a magasra nőtt fű sem száraz még. Érdemes a lábunk elé nézni, nem egy sikló vagy inkább kisebb kígyószerű lény ijedt meg tőlünk és szaladt be a sűrűbe. A zárt cipő szerintem mindenképp ajánlott. A növényzet itt ott enged egy kis kilátást. Platamon irányába szinte takarás nélkül el lehet látni, egy félkört téve Panteleimonas Bech-re már a rálátást már keresni kellett, egy jó ponton még az Olümposzra is volt egy tökéletes kilátópont. Hát igen, aki a tökéletes kilátást keresi annak mindenképp a várba kell bemenni, de csalódást biztosan nem okoz.
Nagy gurulást követően már Leptokária felé vettük az irány. Sajnos az útról nincsen jó kilátás, itt ott bújt elő a havas sapkájával az istenek lakhelye. Viszont még sok helyen virágok, pipacsok díszítik az út mentét. Kezd nagyon meleg lenni így Leptokária tengerparti útjára hajtunk le. Itt is mondhatni pezseg az élet. Bele is vetjük magunkat az élvezetekbe egy kellemes frappé és egy gyros társaságában. Kicsit sajnáljuk, hogy a fürdőruha otthonmaradt, de a héten még lesz idők pótolni a fürdést.
Visszafelé ugyanúgy vezet utunk. Platamon várhegye alatt azonban vezet el egy út tovább egyenesen a tengerhez (jobbra az út fel a hegyre visz). Itt igazi eldugott partszakaszt találni, kavicsos ám kristálytiszta a tenger. Megpillantjuk a régi vasút alagútját. Az alagút bejárata mellett még egy kis ösvény vezet egy kicsi sziklás öbölhöz. Itt tényleg el lehet csodálkozni a görög tengerpart szépségén.
Kerékpárt tolva, a galériaszerűen kezdődő alagútba sétálunk be, először mintha teljesen sötét lenne, ám szemünk hamar megszokja. A nem túl távolban az alagút túl felén fény szűrődik be, ebből gondoljuk nem túl hosszú. Középtájon igazi optikai csalódás, kissé poros levegőben azt hittem a napszemüveg a fejemen maradt és le akartam venni. Kijutva újabb csodálatos elhagyott partszakasz. Ha csendre és nyugalomra vágyunk, no és persze fürdeni egy jót ide érdemes eljönni.
Tovább követve a síneket, hamarosan egy autók koptatta földúthoz érünk ami kivezet az aszfalt útra, oda ahonnan az emelkedő kezdődik fel a várhoz. Hazafelé pár km-es utunkat már kicsit a fáradtság jellemezte. E összességében nem túl nagy távot sikeresen elhúztuk egy egész napos programnak, de csodálatos látványban és élményekben volt részünk.
Az ígért bónuszok közül az egyik, holnap reggel következik, bár korán kell kelni hozzá. Szóval holnap elárulom mi vár rám a reggeli órákban. 3. nap - a tengertől a hegyig és vissza El se hiszem de már most a 3. napon is lassan túl vagyunk. Részemről egy álmom teljesült korán reggel, de természetesen ebben ti is részesei lehettek. Egyenlőre írásban, de hazaérkezésünk után valamikor egy videó formájában is. Szóval a nap már korán fél hatkor kezdődött, ekkor csörgött az ébresztő. Kint már világosodott. Hamar össze kellett szedni magam hiszen nem sok idő állt rendelkezésre. A reggeli program egy kis kerékpározás, ám a bérelt kerékpárt legkésőbb 11 órára vissza kellett vinni Platamonba. Fél óra elteltével össze is szedtem magam és már útra is keltem. A cél nem más mint a Platamon feletti hegyen található Paleo Panteleimonas. Itt Nei Porin nem tekertem le a partra bár a nap felkelni készült. (A napfelkelte egy későbbi napra van időzítve) Hamar Platamon falujába értem. Azért a tenger csak csalogatott ezért egy kis kitérővel mégis csak a kikötőbe karikáztam. Mondhatni csodálatos felhő és páramentes napfelkeltéről maradtam le, de az arany színében tündöklő Nap még így fantasztikus látványt adott a kikötővel karöltve. A kikötő után már kezdődött is a hegymenet, fel kellett kapaszkodnom az autópályához, fölötte vezetet át híd ahonnan utamat folytattam a hegyi falu felé.
Az út innen már folyamatosan emelkedett, a most még zöldellő fák gyűrűjében haladtam magasabbra és magasabbra. Bal oldalamon feltűnt egy kecsketanya, egy kanyart követően a bejárata is négy igazi házőrző kutyával. Gondoltam felfele menetben úgysem lépek meg előlük inkább a diplomatikus megoldást választottam. Szép lassan tekertem el mellettük és beszéltem hozzájuk, csodák csodája ezek a görög kutyák a szép magyar nyelvet is értik, postásnak nem tekintettek, így csak az ugatásuk volt hangos. Tőlük kicsit tovább haladva, jobb oldalamon csodálatos panoráma nyílott a tenger és az Olüposz irányába, hósapkája még mindig megvan és a felkelő nap fénye igazi pompájában világította meg a hegyet végig ameddig a szem csak el tudott látni.
Hamarosan a szerpentin kanyarok következtek szebbnél szebb látványvilággal, hol az istenek lakhelye, hol Tembi völgy felé vezető út irányába láttam el. Leírhatatlan a látvány, még szerencse, hogy a felvezető utat szinte végig videóztam így remélhetőleg ti sem maradtok le a látványról. Egy nagyobb kanyar után már a jobb oldalamon az Olümposz irányába volt kilátásom egészen a hegyi faluig, Palios Panteleimonasig.
A falut mondhatni hamar elértem, a faluba vezető utat rázós kövekkel rakták ki, így járművemet magam mellett tolva sétáltam befele. Az ódon hatású, kővel borított házak között szűk utcák vezetnek. Csönd van, a környező erdőből a madarak csivitelése tisztán halható, sehol egy lélek. Egy-két a falu alsóbb részén parkoló autó árulkodik csak, hogy itt bizony laknak. Szinte halkan, osonva sétálok a kövekkel kirakott úton, bár mellettem a kerékpár azért a kövekkel kirakott úton néha meg-megpattan. A még zárva tartó szuveníresek az üres utcán a gondolataimban megelevenednek. Nem egész három éve volt szerencsém itt lenni emberi időben. De most ez a csendes falu teljesen más arcát mutatja. Szerencsére észbe kaptam így a kamera nem marad kikapcsolt állapotban.
Elértem a főteret. Egy hatalmasra nőtt fa árnyékában bújik meg a falu temploma és a főtéren néhány taverna. A régmúlt frappé ízére próbálok emlékezni, nem hiába reggel van, a egy jó kávé sokadjára nem hiányozhat. Három éve itt fenn ittunk egy nagyon finom frappét. Kicsit leülök a templom közelében, magamba szívom a hely hangulatát. Pár falatot bekapok, néhány fotó és indulok is tovább egy másik úton. Így mondhatni üresen egy teljesen más arcát mutatja Paleos Panteleimonas.
Felfelé ismét találkozok a jegyszedő kutyával, ők voltak ezen a reggelen a falu egyetlen lakói. Kifele haladva az út felé, van még egy kilátópont, két paddal. Ha lett volna még időm elmerengtem volna még a fantasztikus panorámában. Teljesen kiérve vettem észre, hogy bizony a jó öreg napellenzős sapkám a faluban maradt, vissza már nem fordultam érte, így ő már örökre görög földön marad. Lefele két irány közül választhattam. Az egyik az amin jöttem a másik Nei Panteleimonasba vitt volna.
Az elsőt válsztottam ugyan arra. Mivel az út lejtése nagyon megeresztett volna így a féket folyamatosan fogva tartottam, de annyira nem is akartam sietni. Ebből az irányból az alattam elterülő tenger, a csodás hegyek mind kihagyhatatlan látványt adott. A nagyobb szerpentin kanyart meg is örökítettem, a többi az én szemem örök emléke marad. Kerékpárról más a világ, lassabb mint egy autó, bárhol megállhatok, percekig leshetem az előttem elterülő látványt.
A kecskefarmnál a kutyák ismét megtaláltak, most mintha morcosabbak lettek volna. A lassítás és a diplomácia ismét megtette hatását, bár az előbbi muszáj is volt az előttem élesen kanyarodó út miatt. Végül hamar leértem az autópálya hídhoz, Platamon lenti útját elérve, kicsit a pedálnak léptem és hamar Nei Poriba értem. 9 óra volt a körforgalomnál így még volt egy kis lehetőségem a következő kis merényletemre. Nei Porit nem túl részletesen, de kamerával a kezembe körbe tekertem és saját szavaimmal kommentálva készítettem egy rövid Nei Porit bemutató videót, ami szintén látható lesz majd hamarosan. Bízok benne, hogy a nem a művészien koreografált és a nem előre megírt szöveg ellenére is tetszeni fog és kedvet hoz majd azoknak is, akik még soha nem jártak Nei Poriban. Ezek után a nap nem túl izgalmas része a kerékpárok visszavitele. Egy jó pár perces Platamon körbe sétálás, s végre találtunk péket, ami nyitva van így, vége újra élvezhettük a görög gasztronómia ezen remekét is a sonkás sajtos pitát. Mivel a nap szikrázóan ragyogott és az idő is nyugodt volt, úgy határoztunk, hogy a nap maradék részében a fürdést, napfürdőzést választjuk. Úgy tűnik Poszeidon meg is halgatta kérésünket. A szombati naphoz képest tökéletes hőfokra fűtötte fel nekünk az Égei tenger ezen partszakaszát.
Rengeteget fürödtünk, de ami kiemelhető még, hogy a tenger is nagyon nyugodt volt, a szél csak finoman fújt és a tenger csodálatosan tiszta volt. Kagylót így már nem csak a parton gyűjthettünk hanem a vízben is. Hát valóban nem apróztuk el ismét sem. A sok 1-2 cm-es kagyló már nem számított, miután az első szinte tenyér nagyságú kagylónkat megtaláltuk.
A napi kreativitás ma is megvolt, ezúttal a vitorla szerinti felirat alapján Gazoza nevezetű tutajunk került vízre bocsátásra. Ezek a tutajok csak ilyen görögországi hobbik. A parton mindig van alapanyag az ilyenek elkészítéséhez.
Ígértem információkat, ezért most néhány árat leírok még tájékoztató jelleggel. Tojás 10 db-os 2,30 Eur, tej, 2 Eurtól, fantan 1,30 Eur, csomagolt szeletelt kenyér 2 Eurtól, margarinok kiszerelés függő, de 1 Eurtól, feta sajt csomagolt 2 Eurtól, paradicsom 0,65 Eur 1 kg. Próbálok még néhány hasznosabb árucikk árat összegyűjteni, mondjuk a mythos olcsóbb lett 10 centtel. Az estét egy másik régi kedvenc tavernánkban töltöttük. Ez nem a parton, hanem pár utcával beljebb található, közel a parkhoz, ahonnan a kisvonatok indulnak. (szemben az olympos szupermarkettel) Már csak a taverna nevére kéne emlékezni, de még van idő meglesni. Egy fiatal lány a felszolgáló, aki nagyon szépen beszéli a görögöt, csak azért emelem ki, mert mint kiderült ő Cseh országból érkezett. De nézzük a tavernát. Első benyomásra ez tűnik a legolcsóbbnak. Gyros tál 4,50 Eur, Kalamaria a tintahalkarika 5.50 Eur, a grillezett husok 4,50 Eurtól, egész grillezett hal fajtól függően 6,50 7,80 Eur, Paradicsomos marhahús 5,90. Az étlap beszédes mindenki számára, képekkel illusztrált több nyelven is feltüntetve a képek mellett, magyarul is. S ha már ételek a Gyros pitában ahogy láttuk mindenhol 2,50 Eur, a frappé szintén ugyanennyi.
A holnapi napon Thesszaloniki keddi nagy forgataga vár ránk egy kis vonatozással. 4. nap - Thessaloniki Korai keléssel és készülődéssel indult a nap. Már korán világosodik itt is, pedig egy órával több az idő itt, mint otthon. A megszokottnál több felhővel köszöntött ránk a mai nap reggele, de teljesen nem borították be az eget. A 7:48 as vonatoz sétáltunk ki, a retúr jegy ára 19,20 Eur. Amíg a vontra várakoztunk, már meg is éltük a nap egyik eseményét. Egy kutya gondolta, hogy levágja az utat és magas peron alá ugrott, hogy a túloldalra átmenjen. Nem sikerült neki felugrani. A túl oldalon lévő vonatra várók szólongatták hátha a bíztatásra sikerül neki, de ő megijedt és visszajött a mi oldalunkra. Itt se sikerült neki, ám már látóhatáron a vonat. A szintén görög fiataloktól már annyira nem ijedt meg, második próbálkozásra sikerült is felemelni. Hiába kóbor itt egy kutya ők a látottak alapján nagyon is állatbarátok. S ha már peron érdemes megemlíteni, hogy a két peron között egy lépcsős felüljárón keresztül lehet közlekedni, a liftet mindenki saját felelőségre használja, de én javaslom a lépcsőzést. A vonat pontosan érkezett, a kényelmes a nálunk is szinte hasonló Siemes vonattal utaztunk Thessalonikibe. Az állomás semmit se változott, ugyan olyan mint három éve. Az épület előtt még mindig elkerített nagy terület, épül a metró állítólag 2018-ra készül el az első ütem 9,6 km el. Ám annyira már nincs feltúrva a város mint legutóbbi itt jártunkkor. Nagy tervekkel nem érkeztünk ezért a számunkra szokásos kört terveztük véghez vinni. Kicsit nehéz újra megszokni a város zaját, sok az autó még mindig. Reggeli étvágyunkat egy Spanakopitával csillapítjuk. A városban több helyen is 0,8-1,50Eur között mozognak a péksütik árai.Első állomásunk a piac, ha valaki Szalonikiben jár ne hagyja ki. A portékáikat hangosan áruló árusok, a hal pultok, a zöldségek hamar a piac forgatagába varázsolja az embert. A halak nem drágák, felsorolni se tudnám mennyi fajtát láttunk. Amit azért nagyon megnéztem az a tegnapi vacsoránk, a Tsipura nevezetű hal kilója 8,90 Eur volt. A gyümölcsök kicsit hiányoztak a pultokról, de nem is csodálkoztunk rajtok, azok épp valahol érnek még. A piac után a túloldalon lévő nagy térre mentünk át, majd a tér mögött lévő Ókori Agorát tekintettük meg. Görög diákcsoportok látogatták éppen, érdekes volt látni, hogy néha a kapuit is kinyitják.
Tőle nem sokall távolabb az Agos Dimitrios templom, kívül belül még mindig csodálatos. Érdemes az aljába is lemenni, a régi ókori fürdő maradványait is megtekinthetjük. Sétánkat folytatva a Rotunda épülete tűnt fel. Belső része még mindig állványozva, ám még mindig elbűvölő a kupola magassága. Két pópa is bejött, mintha ők is turisták lettek volna, a látottakról elég tartalmasan beszélgettek.
Utunkat a sétáló utcában folytattuk, érdekes látványt nyújtanak a néhol középen húzódó romok. Pár fotó Galerius diadalívénél, majd következett a Thessaloniki leghíresebb látnivalója a Lefkos Pyrgos azaz a Fehér torony.
A megunhatatlanul fotóztam ismét körbe, majd betértünk. A kiírás szerint reggel 8tól este 8ig nyitva van, a belépő 3 Eur. Aki még nem látta a bent lévő interaktív kiállítást, és itt jár ne habozzon bemenni, másodjára jártam végig, ugyanúgy megcsodáltam. Hosszan elnyúló csigalépcsőn lehet feljutni a csúcsra, minden emeleten szintenként különböző Thessaloniki történelmét bemutató kiállítások vannak. Képi és hanghatásokkal vegyítve.
A legfölső emeleten egy mondhatni virtuális tavernába érkezünk, asztalokba épített monitorokon keresztül láthatjuk egyes ételek elkészülését. Végül a tető, ahonnan frenetikus a látvány az egész városra, a kikötőre.
Míg három éve az építkezések közepette alig találtuk Nagy Sándor szobrát, most egy gyönyörűen rendezett park veszi körbe, a rakparti sétálót is rendbe tették.
Visszafordultunk a rakparton, a Fehér tornyot elhagyva az első és erőszakos néger árusba ütköztünk. Innen egész az Arisztotelész térig végig beléjük botlottunk, a téren szintén két rámenős néger árust kellett leráznunk. Gondolom ez később nagyobb turista szezonban ez még durvább lesz. Ha erre jártok én nem ajánlom tőlük a vásárlást, illetve érdemes minél hamarabb lerázni őket. A rázós jelenetek után tettünk még pár utcányi lépést vissza a város irányába és el is tűntek. Egy hatalmas Gyrossal csillapítottuk étvágyunk, majd lassan de számunkra még ismeretlen úton sétáltunk vissza az állomásra.
A 16:17-kor induló vonattal indultunk, ez Kalambakába tartott (a legtöbb ezen a vonalon közlekedő vonat Larissa és Thesszaloniki között közlekedik). Jóval rövidebb, mint a reggeli vonat hatalmas tömeggel. Nekünk már csak az ajtónál jutott hely. Természetesen minden rosszban van valami jó. Az úton volt zenészünk, fúvós billentyűs hangszerével igazi görög, bár kissé drámai hangvételű zenét játszott. Katerininél bemondta a vonat vezetője, hogy 10 percet állunk, a bagós görögök már kaptak is az alkalmon, ajtó kinyit és már pöfékeltek is. Litochoronál felszállt egy túracsomagos srác, a fiatal görög srácok rögtök meg is interjúvolták. Mi csak hallgatóztunk, szóval a srác Izraeli és több napot gyalogtúrázott az Olümposzon, tovább tart Athén felé, majd utána Bulgária, majd Románia következik neki. Végül eljött Nei Pori és mi leszálltunk. Utólag visszagondolva, az az egy óra kényelmesen végig ülve csak unalmas lett volna. Természetesen a mai este sem maradhat el meglepetések nélkül. Már a hegy mögé búvó napot mentem le fotózni a partra, a fényjáték csodálatos volt, amit csak láttam fotóztam. Hazafelé a part menti sétányon jöttem, figyelmes lettem a vízben valamire. Delfinek csoportja úszott el Nei Pori partjai mentén. A kevés fény és a távolság miatt videó örökítettem meg ezt a nem mindennapi eseményt.
Holnap megint egy mozgalmas nap a Meteorák vár ránk. 5. nap - A Meteorák A mai nap ismét korán kezdődött, de úgy tűnt nemcsak nekünk. Zeusz biztosan bal lábbal kelt, mert hajnalok hajnalán a közeli hegyeket villámaival korbácsolta. Itt felettünk csak felhős volt az idő, de az elmúlt napokhoz hasonlóan kellemes reggel volt a mai is.
A mára tervezett fakultatív program már előre sugallta, hogy nem mindennapi élményben lesz részünk. Igaz nem először látogatunk el a kolostorokhoz, de a tavaszi szinte minden zöld látvány még kimaradt. Már az indulás is igazi családias volt, egy mikro busszal és egy személyautóval, idegenvezetőinkkel együtt 12-en voltunk. Még felhős időben indultunk, az út folyamán még a egy zápor is elkapott minket. Megállás nélkül 1,5-2 óra alatt értünk a napsütésbe, a szinte felhők fölé magasodó sziklák tövébe, Kalambakába. Egy ikon készítő műhelynél álltunk meg először, itt a kézzel készült ikonokról hallottunk egy kis ismertetőt, majd végre következett a csoda.
Lassan gurulunk fel a szerpentin úton, lassan körvonalazódnak a furábbnál furább alakot öltő sziklák. A sziklák oldalában hatalmas barlangok, lyukak mely hajdanán az itt élő remeték lakhelye volt. Lassan feltűnnek a sziklák tetején szinte koronaként díszelgő kolostorok. Utunkat egy kecske csorda tartóztatja pár percre.
Egy nagyobb sziklás kilátópontnál álltunk meg, természetesen fotózási céllal. A látvány leírhatatlan. Szikrázó kék ég, távolban a Pindos hegység néhány csúcsa még mindig hósapkáját hordja, Előttünk a zöldellő mélyből magasra törő sziklák tetején ékeskednek a kolostorok. Erről a helyről a hat Meteora kolostorból ötöt látni. Ez az első pont ahol csak rám kell várni, nem lehet betelni a látvánnyal.
Következő állomásunk a Varlam férfi kolostor. 9-től 16-óráig van nyitva, pénteken zárva tart. A belépő ára egységesen 3 Eur. A nem túl nagy kolostornál azért akad bőven látnivaló is. Néhány lépcső után a bejáratnál a lányokat hosszú szoknya várja, a férfiaknak nincs nadrág, de a hosszúnadrág kötelező. Egy gyorsan le és felkapható melegítő is tökéletes. Belül több látnivaló is vár, a csörlő, amivel közlekedtek és az alatta lévő mélység, a megunhatatlan táj, a kolostor temploma, ami kétkupolás megoldással készült. A freskók nem kopottak, de még mindig eredeti állapotukban láthatjuk őket. Sajnos bent nem szabad fotózni, de ez nem is baj ezt a fajta látképek az emlékükben érdemesebb megőrizni. A Varlam kolostornál építkezés látható, ez azért van, mert az épületek állapotát meg kell őrizni, illetve egy új épület kerül felépítésre ahol egy múzeumot szeretnének majd.
A következő célpontunk az Agios Stefanos női kolostor, itt szintén hölgyeknek hosszú szoknya, a férfiaknak hosszú nadrág a kötelező viselet, 3 Eur a belépő. A kolostor előtt csodálatos a kilátás, leginkább a thesszáliai síkságra. Belépve viszont egy újabb csodálatos helyre érkezünk, a kolostort pár éve a templommal együtt teljesen felújították. Ami igazán lenyűgöző az a kis múzeum, ahol a papi ruhák mellett 17.-18. századi eredeti kéziratokat, ikonokat láthatunk, illetve nem szabad elfelejtkezni a teraszról sem ahonnan páratlan panorámában csodálhatjuk a Pindos hegységet és alattunk Kalambaka városát.
Mielőtt tovább indultunk, kis csapatunk hamar megszavazta, hogy az étterem látogatás előtt még tegyünk egy 15-20 perces gyalogtúrát. Visszaautóztunk az első szikla állomásunkhoz. Onnan a hegyoldalt borító fás, szinte erdős részen lépcsőszerűen szépen karbantartott földút vezet le a másik női kolostorhoz. Ez a mai napon zárva tart. Majd ugyanez az út tovább vezet le egy lentebbi aszfaltútra. A fák hűs árnyat adó lombkoronája között szebbnél szebb a látvány a Varlam kolosorra.
A számunkra már ismert étterem után, a haza úton, mint a jól kifárad gyerekek mindenki elszenderült egy kis időre. Idegenvezetőnk a helyszínen érdekes mondanivalójával varázsolta el a hallgatóságot. Az, hogy ilyen kevesen voltunk még így ismeretlenül is igazán családiassá varázsolta ezt a kis utazást. Tavasszal látni a Meteorát pedig szinte leírhatatlan látvány. Eddig kétszer volt szerencsém látni nyáron, a környező növényzet a nagy melegtől addigra kiégett, de most minden eleven volt, minden zöld. Nem is tudok mit mondani, akinek van lehetősége így tavasz végén ne hagyja ki Meteora kolostorait. A délutánt Poszeidon által nagyon enyhén felkorbácsolt Égei-tengerben töltöttük.
Néztem néhány árat tájékoztató jelleggel. Ha valaki pizzára vágyik 8-10 Eur környékén megkóstolhatja, A parti sétányon az Alexandra tavernánál 2 Eur a gyros. A következő napra egy kis gyalogtúra várható a Nei Poritól nem túl távoli magaslatokra. 6. nap - Bolyongás a semmibe A Nap felkeltét szinte kötelező itt Nei Porin mindenkinek látni, így nekünk is. Csak ez a fránya Nap jó korán kell, és a tegnapi nap kicsit sokáig tartott, de azért majdnem időben gyors öltözéssel sikerült a partra érni.
A napfelkelte gyönyörű szinte mintha a tengerből bújna elő. Csak a látóhatár legvégén a messzi távolban látható túlpart akadályozza ebben. Kezdetben még halovány narancs színei bukkannak elő s ahogy emelkedik rajzolódik ki majdnem szabályos köralakja. Kezdetben még erőt gyűjt, fénye még nem az igazi ám pillanatok alatt aranyba borít mindet. Arany hídja megnyílik a tenger ringatózó hullámain, mögöttünk a tengerparti homok minden szeme az arany színében pompázik. Nei Pori part menti házai mintha átlennének festve és Olümposz szinte minden ránca láthatóvá válik.
A napfelkeltét követően kicsit az időt húztuk majd utunkat a Nei Pori mögötti sűrűbe folytattuk. Kaptunk egy tippet, miszerint át tudunk jutni a meglévő út és az épülő autópálya alatt egy alagúton. Természetesen földút visz oda, hallásra elég egyszerűnek tűnt. Szóval középen ki a faluból, át vasút felett átívelő hídon, majd onnan tovább egyenesen a földúton és az olívaligetnél...
Keringtünk fel és alá ide, oda amoda, de sehol nem találtuk az említett tovább vezető földutat, így rögtönözve vissza a liget kezdeténél lévő elágazáshoz, majd onnan balra kanyarodtunk. A földút egy idő után a autópálya mellett vitt el minket. Találtunk egy majdnem lehetséges átjárót, de az valami pataknak lett építve, bent állt a víz, így nem próbáltunk átkelni rajta. Tovább egyenes az épülő autópálya egyik felüljárójához érkeztünk, mellette az út, amin mentünk átváltott egy régi út beton alapjára, egy nagyobb dombra vitt fel. Felmentünk rajta egész addig amíg a domb át nem bukott, a csúcsán voltunk. De a távolban semmi biztató célt nem láttunk. Ezért végül egy nagyobb fa árnyékában ültünk le, Pazar látvánnyal a hegyekre, az Olümposzra. Itt hosszabban elidőztünk, néha figyeltük az épülő úton dolgozó görögöket és a tájat is.
Meleg van. Míg a parton a hűsítő szél miatt nem érezzük a nap erejét, itt bent rákapcsoltak a fűtésre. Ha valaki ide vágyik, hozzon magával bőven vizet. Visszafelé egy másik úton mentünk, ami Nei Pori temetője mellett vitt el. Végül elértük a felüljárót ismét, ahol egy idősebb görög házaspár megmutatta, hogy könnyebb a híd oldalában felkapaszkodni, mint az utat követve felmenni. Természetesen követtük útjukat. Innen már hamar hazaérünk. Az egséz túra 6 km volt, ebből 1,5 biztosan csak a keringés volt. Szóval a célt nem értük el, és nem is volt túl hosszú, de azért néhány jő képet sikerült lőnünk. A nap folytatásában a fürdőzés volt a program. A víz kellemes a homok annyira nem éget. Tökéletes volt az idő a fürdőzéshez. Ami lényeges momentum, talán a nap fotója.
Az este kellemes, bár Zeusz napközben pár dörrenéssel bejelentkezett. A parti sétányon a Platamonhoz közel eső részen is akad bőven már nyitott taverna. Sikerült megjegyezni a benti étterem nevét. A templomtól nem messze, a közeli jövőben remélhetőleg kinyitó kerékpárkölcsönzővel átlósan szemben található a Platon taverna. Ez most sem drága, Eddig 2 főre 2 főétel literes vízzel eddig sosem volt drágább 15 Eurnál, 13,40 Eur volt egy Gavros és egy grill mix tál. Hazafelé még egy kölyökkutya kíséretét kaptuk meg, a szomszédunk mesélte, hogy őket a tengerpartra is lekísérte, és egész nap ott maradt velük. Holnap piacnap, kötelező program, utána még nem döntöttük el. Fürdés biztosan lesz. 7. nap - kicsit borúsan, de nem szomorkodva Az utolsó teljes nap is eljött. Kissé szürke felhős időre ébredtünk. Az esőnek igaz csak a lába lógott, viszont meleg volt, mondhatni kicsit füllesztő, párás. A szél se nagyon moccant meg. Ám délutánra a Nap néha néha azért megmutatta magát. De ne rohanjuk ennyire előre.
A ma reggeli kötelező program a helyi piac, ami itt Nei Poriban minden héten pénteken van. A rengeteg helyi termék mellett akár ruhaneműt is beszerezhetünk. A zöldségek, gyümölcsök mellett tsipurot, helyi borokat, mézet is kapni. A gyümölcsök idényjellegűek, most sok helyen árultak hatalmas görög epreket 1,50 Eur/kg áron. De láttunk dinnyét is, bár az most még drága volt.
A szomorkás időre való tekintettel egy kis séta következett Platamonba és vissza. A délutánt a néha néha-néha előbújó Napnál a tengerparton telt el.
Nei Pori már többször elvarázsolt a szépségével, a helyiek vendégszeretetével, de eddig még e hét tapasztalata után, ez volt eddig a leggörögebb. Az hogy a tavasz végén vagyunk és a természet mennyire csodálatos, azt hiszem már sokszor leírtam, de mégis ezt emelném ki először. A tenger élővilága megmutatta magát. Apró halak, rákok, a távolban még delfineket is láttunk. Igaz a kóbor kutyákat sokan nem szeretetik, de játékuk az szinte emberek nélküli parton, esti sétájuk a tenger mellett, őket figyelve a szabadság érzését sugallták. Gondolom azért a szezon közeledtével éhen nem fognak halni. Ma este például egy cica kísért minket haza követelve, hogy simogassuk meg.
Nei Pori másik oldalán egy másfajta vidám élettér található, ott ahol a sűrű erdőszerűen megjelenő fák vannak. Házunk is itt van. A fecskék önfeledten hangos kiáltásokkal röpködnek, kergetőznek a ház körül. Reggel és este madarak éneke adja a talp alá valót, éjszakai pedig a békák kórusa hallható.
A görögök pedig itt vannak. A boltban, tavernákban görögül beszélnek. A tengerparton nagyrészt görögökkel találkozni, igazán Görögországban érezzük magunkat. Nem zavaró, hogy a szupermarketek nagy része még nincs nyitva, mert így is minden beszerezhető. Tavernák közül is kevés van nyitva. Ilyenkor még nem áll rendelkezésre minden az étlapról, érthető is. De ha valami nincs, de majd lesz azt mindig megmondták, így nem maradtunk le semmi olyanról, amit nem szerettünk volna újra megkóstolni. S a lényeg, a vendégek nagy része is görög volt.
Természetesen Nei Pori bármikor elvarázsolja az ide látogatókat. A végtelen hosszú tengerpart, az Olümposz látványa, a tengerparti sétány, a tavernákból csalogatóan kiszálló ételek illata. A sok kirándulási lehetőség. Gyalogosan Platamon vagy kicsit távolabb Platamon vára. Másik irányban, ha kitartóak vagyunk akár a Pineosz folyó torkolatáig is eljuthatunk. Vonattal Leptokária, Katerini, Thessaloniki könnyen elérhető. Fakultatív programok színes tárháza. A teljesség igénye nélkül, Az Olümposz, a Mereora vagy akár hajókázva Skiathosz szigete. Szóval a lehetőség adott kinek kedve és lehetősége szerint választhat a rengeteg Nei Pori adta lehetőség közül. Még egy 3 / 4 nap vár ránk holnap mielőtt a buszunk hazavisz minket 8. nap – lassan haza Kalimera mondhatni hiszen reggel van. Ilyenkor mindenki korán kel, készülődni kell a hazaútra. Ám érdemesebb még korábban kelni, mert a mai napfelkelte csodálatos volt. A nap még nincs fent, de a távolban már a halászokat látni szorgoskodni kint a tengeren. S a nap hamarosan kidugta orrá a távoli horizont mögül. Csak a tenger halk morajlását és a távolban csiripelő madarak hangját hallani. Rajtunk kívül csak két a parton sátrazó lány van még a parton, épp a tábortűz mellett ülnek. Annak is megvan a maga hangulata. Természetesen mi is elveszünk a páratlan látványban. Ki akar innen hazamenni?
A továbbiakban egész délután 4 óráig lesz időnk még fürdeni, egy utolsót enni, egy jó frappét meginni. Az utolsó pár óra már Magyarországról lesz kiegészítve.
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|