Kefalonia, Skala 2015 - Greekland.hu
Kefalonia, Skala 2015 - Greekland.huKészítette: greekland.hu Kefalonia, Skala 2015 - Utazás a Greekland.hu-val Igazi nyárzáró programnak ígérkezik idei programunk Görögországban. Idei szeptemberi (2015. szeptember 4.) célpontunk nem más, mint Kefalonia csodálatos szigete azon belül is Skala település. Amint megszokhattátok, idén sem maradtok ki a kalandokból. Kefalonia szigete rengeteg kalandot, látványt és élményt tartogat számunkra, számotokra. Az élménybeszámoló képekkel most sem marad el. Minden este jelentkezünk friss információval, képekkel és a nap eseményivel. Rengeteg érdekesség vár ránk, rengeteg felfedezni való. A méltán híres barlangok, a főváros Argostoli víznyelője, a még mindig magasztosan álló Assosi velencei erőd, látványos tengerpartok és még rengeteg minden, de lássuk a tervet: -Buszos szigettúra fakultatív program keretében, itt bejárjuk Kefalonia szinte minden látnivalóját. -Poros városának meglátogatása, helyi buszokkal -Argosotoli meglátogatása helyi buszokkal -Skala és környékének felfedezése, a régi a földrengés által lerombolt Skala felfedezése -Ha sikerül egy alkalmas kerékpárt bérelni: A Poros mögötti hegyen az Atros kolostor felkeresése, a Tzanata-i sír felkeresése (állítólag Odüsszeusz sírhelye) s végül az Ainos hegy 1628 m magas csúcsának meghódítása ahonnan csodálatos panoráma nyílik a szigetre és a Jón tengerre. Minden este friss információ, érdekességek és fotók. Tartsatok velünk idén is szeptember 4.-től 13.-ig, ezúttal Kefalonia szigetére, Skala-ba.
0. nap - az utazás Egy elég hosszú utazás vette kezdetét még korán reggel. A röszkei határnál a szerb oldalon kisebb várakozás után a munka hamar beindult, így hamar átpörgették a mi buszunkat is. A már megszokott Belgrád utáni Olimpos Plázánál álltunk meg, leszállva döbbentünk rá, hogy itt bizony még az a forróság van, ami pár napja hazai tájunkat melengette. Ha jól figyeltük az időt akkor egy óra alatt letudtuk mindkét határt. Természetesen éjszakába nyúlóan szórakoztattak minket a buszsofőrök jobbnál jobb filmekkel. Ha már úgyis Kefalonia szigetére tartunk, nem maradhatott ki a Corelli kapitány mandolinja. Aki még nem látta annak figyelmébe ajánlom, egy második világháborús szomorú történelmi eseményt dolgoz fel, romantikus szállal egybekötve. A történet Kefalonia szigetén játszódik, itt is forgatták. De a filmről, egy másik filmről és a történelmi eseményekről majd később esik szó. Szóval álmomból riadva már Görögország földjén voltunk, a Makedón Görög határ sötét homály részemről. A sötétség homályában autóztunk végig a Görög szárazföldön. S újabb álom az ébredés Kilini magasztos várát pillantottam meg az ablakon keresztül, ha ezt a várat látjuk, bízhatunk abba, hogy egy kis időre elhagyhatjuk a buszt. Helyi idő szerint reggel nyolcra értünk a kikötőhöz. A komp 10:30kor indult így bő két óránk volt. Ki is használtuk. A felkelés után még ébredező nap fényében csodálatos volt a kikötő.
Innen balra egy kis strand van. Igaz nem fürödtünk, de kezünk már érinthette a tengert. Kilini települést is megjártuk, nem nagy település, nagyon látnivaló nincs is, de azért turistának való látvány azért akadt. A templom természetesen, és egy kék fehér pompában ragyogó ház, görög zászlókkal az oldalára festve, a tetején szélkakasok, pontosabban szélrepülők amelyek szintén kék fehérben ragyogtak, a farok részükön görög zászló festve, a látvány már megérte.
A hajóút. Hajónk szép lassan elhagyta Kilinit. S ahogy távolodtunk, a hajó balján lassan kirajzolódott Zakinthos szigete, az orr felé tekintve pedig Kefalonia és az Ainos 1628 m-es csúcsa. Ahogy közeledtünk egyre jobban kirajzolódott ez a hegyekkel tarkított csodaszép sziget. Talán még Skalát is sikerül felfedeznünk, bár a távolból nehéz volt beazonosítani. Kefaloniát Poros kikötőjében érintettük először.
Poros nem túl nagy de szép város, ide még visszajövünk. Húsz perces busz utunk végig a part mellett vezetett. Csodaszép partokat láttunk végig, mígnem megláttuk Skalat.
1. nap - Skala röviden Nem hiába kapta ezt a címet a mai nap. 12 órakor érkeztünk meg Skalaba. A szállásunk ekkora már rég tiszta volt, hamar el is foglaltuk. Skala település domb vagy nevezhetjük másképp hegyoldalban van a part mellett. Nem kell megijedni nem olyan vészes, de itt minden út felfele vezet vagy épp le, ki merre megy.
Nekünk első utunk a tengerpartra vezetett. Elsétáltunk a Római villa maradványai mellet is, ezt majd későbbi programként megtekintjük. A part kezdetben nagyon finom szemű homokkal kezdődik, pár méter után ez pár milliméteres kavicsos parttá változott, ezt pár méteren már nagyobb egy két három centiméteres kövek váltják míg a vízhez jutunk. A vízben változóan de átlagosan két három méteres szakaszon nagyobb köveken talpalunk át míg végül homokot taposunk a talpunk alatt. Nem kell megijedni, az idő folyamán ezek a kövek szépen lekerültek mind a vízben mind a parton így NEM vágja az ember lábát. A víz hamar mélyül, de a hőmérséklete nagyon kellemes.
Fürdést követően rövid városlátogatás. A parthoz közel találunk egy szupermarketet. Itt van egy nagyon hangulatos játszótér is. A falu közepén van egy sétálóutca ami felvezet a hegyre, ezen utca köré épült minden. Itt még négy szupermarket vár minket, trafik, pékség, az elmaradhatatlan tavernák, néhány szuvenír bolt. Itt van a település szíve is, a templom.
Rövid nézelődés után várt ránk egy kötelező kiselőadás, melyet idegenvezetőnk tökéletesen megtartott. A végeredmény így a szigettúra mellett még egy esti túra az Ainos hegyen naplementekor. Az estét egy Gyros zárta és egy pár Mythos. Lassan jöhet a fárasztó utazás után a jól megérdemelt alvás.
Árak: Mythos 4 dbos csomagban 3,95Eur, szeletelt kenyér,1,5-2 Eur között, fetta 2,50 környékén, zsugor víz 1,50-2 Eur, Gyros pitában tzatzikivel nem ketchuppal 2,40. Loux helyi üdítő 1,5 liter, 1,50Eur (érdemes megkóstolni) A holnapi program Skala és környékének felfedezése. 2. nap - Skala és a tengerpart Kefaloniában az a jó, hogy egyszerűen csodálatos. Igaz még nem igazán mozdultunk ki Skalaból, ezt mi már elkönyveltnek vesszük. De kezdjük a reggelt, hisz minden vasárnap mise van és harangok is szólnak. Itt sem volt másképp, reggel nyolckor minket is ébredésre buzdított, nem is haragudtunk meg érte. Rövid készülődés után a már tegnap kiszemelt közeli sziklás partra tartottunk. Ha a part felé fordulunk ez jobb kézre van, már messziről is csodás látvány. Ami az egyszerű az a legbonyolultabb. Hoztuk is formánkat, mert ugye a part mellet vezet aszfaltút a sziklákhoz, de mi kicsit átgondoltuk az utat. Az Argostoli felé vezető úton indultunk el, hátha lesz majd valami út lefele. Szerencsére egy kis GPS segítséget is igénybe tudtunk venni. A Skala táblát elhagyva sétáltunk még tovább, elértünk egy földutas kereszteződéshez. Az aszfaltút itt jobbra kanyarodik. Irány a földút. Igazi vadregényes és az útmentén szúrós növényekkel tűzdelt úton haladtunk. Elhaladtunk egy karám mellett ahol két ló is tetszelgett nekünk. Lentebb haladva kecskebogyók mutatták az utat, merre van a le. Egy kecsketanya mellett is elmentünk, ám az állatok sehol sem, ám két szerencsére megkötött viszont elég morcos kutya mellet sétáltunk el. Végül a part mellett haladó aszfaltúthoz értünk, innen még egy jó pár méter séta várt ránk a sziklás parthoz. Ezen utunkhoz csak annyit, hogy aki szereti a kalandot néhány percre nyugodtan nyújtsa meg az utat erre. A sziklás part
Skala legcsodálatosabb partszakasza. A partot kavicsok borítják ugyan, de legalább nem lesz homokos a partra vitt cuccunk. A sziklák közelében elvétve nudistákra bukkanhatunk. Természetesen nem az utóbbi a látni való. Kezdjük talán a vízzel, de még nem a sziklák között. A tenger itt is hamar mélyül, kavicsokon sétálunk bent is. A legfontosobb viszont szükséges, egy búvárszemüveg. A víz alatti világ valami fantasztikus. A víz alatt megbújva sziklák sokasága, a sziklák között boldogan legelésző halak. Annyira nem félnek az embertől, hogy mikor fotóztam egyet ő szó szerint pózolt nekem kb 1 méterre tőlem.
Ha már kellően kimerültük magunkat, lessünk egy pillantást a sziklákra is. A nagy sziklák mellett közel a parthoz kényelmesen el lehet sétálni, bár azért nem bokáig érő vízben. A sziklák között ezután leírhatatlanul fantasztikus öblök, bújnak meg. Derékig érő víz és finom homokot tapos a lábunk. Ügyesebbek sellőt játszva valamelyik nagyobb sziklára fel is mászhat és napozhat, a nem sellők ugorhatnak is. Fantasztikus egy élmény és látvány.
Miután kellően előpároltuk magunkat a kefaloniai napon, visszasétáltunk a part menti úton. Mondanom sem kell, pillanatok alatt visszaértünk, de élményben sokkal szegényebb volt. Felfedeztünk egy újabb Gyrosost, darabárat sajnos nem tudom, de két Frappé, két Gyros 8,60Eur.
Szupermarketek, mint már írtam a főutcában ami a falu közepén van négyet is találunk. Ebből mi kettőt megnéztünk, de eddig árban a part közelében a parkkal szemben található Ionion nevezetű vezet. Árai akár 20 centtel is jobbak a megtekintett kettőhöz képest. Igaz találtunk olyan terméket is, ami a másik kettőben volt de itt nem. Robola (Kefalonia leghíresebb bora) 5 Eurtól már kapható. Este egy kicsit jobban megnéztük a tavernák kínálatát. Szerencsére a görög konyha itt sem veszett el. A klasszikus grillezett ételek mellett igazi finomságokat is találunk. Mi most a helyi specialitást szemeltük ki, a Kreatopita-t, magyarul húsos pita, nagyobb húsdarabokkal, rizzsel töltött pita, nagyon érdekes kissé édeskés fűszerezéssel. Ezt mi most 7,50Eurért kaptuk meg.
Esténként a part közeli parkban egy bácsi lukumadest azaz görög fánkot árul, kis adag ami nem kicsi 3,50 Eur. Érdekessége, hogy van neki a felforrósított olaj felett egy kis kézi tekerős tésztaszaggató amit kézzel teker, minden kör egy fánk golyónak megfelelő tészta.
Úgy néz ki a nagy kaland nem marad el, a beígért Ainos túra két keréken kedden kerül megrendezésre. Túravideó készülni fog és rengeteg kép is. Kerékpárt amúgy egy helyen találtunk, az iskola mellet van egy robogó kölcsönző. 10 Eur egy napra. Szomszédunk négy napra 80Eur áron bérelt robogót. Autót is lehet bérelni több helyen, az ár miatt még érdeklődök. Skala esténkén csendes falu, pihenésre tökéletesen alkalmas bár most egy közeli bárban görög lányok énekelnek csodaszép görög dalokat. A holnapi program buszos körtúra Kefalonia szigetén. 3. nap - Körtúra Kefalonia szigetén. A nap korán kezdődött, már 6-kor kikergettük magunkat az ágyból, izgatottan vártuk a mai nap eseményeit. A teltházas buszunk pontban 8 órakor indult is. A reggeli fényekben haladtunk poros felé. Szebbnél szebb partszakaszok mellett haladtunk el. Itt néhol hatalmas sziklatömböket láttunk a parthoz közel a vízben, állítólag az 1953-as földrengés görgette a magasból mélybe őket. Poroson keresztűl az út a Vohinas folyó szurdokán vezet át. A sziklahasadékot a mitológia szerint maga Herkules kardjával hasította ketté a hegyet. Szerpentín utakon kanyarogtunk az Ainos mellett. A hegy látványa magával ragadja az embert. Első állomásunk a Drogarati cseppkőbarlang. Nem túl nagy de annál látványosabb és természetesen ez Kefalonia egyik fő látványossága. Érdemes meglátogatni. Reggel 9től este 7ig nyitva van, a belépő 5 Eur (nekünk 4 volt). A még ismeretlen mélybe hosszú kissé kanyargós és nyirkos lépcső vezet le. Ahogy ereszkedünk úgy csökken a hőmérséklet is, bent már tökéletes klíma volt. A látvány valami fantasztikus, több ezer éves cseppkövek, kisebbek nagyobbak lógnak fentről és álldogálnak lent a talapzaton. Van egy felső rész és van egy alsó közönség tér, itt néha szoktak koncerteket is adni. Talán úgy lehet elképzelni, mint amikor a pap a fent az orgona mellől tartja a misét, lent pedig helyet foglal a hallgatóság.
Rövid buszozás után Sami kikötőjébe értünk. Szerencsénkre épp Egyiptomi halászok (nem görögül beszéltek az tuti) épp a fogást nézték át a hálóban. Jó fotó téma volt mindenkinek. Állítólag egy arab sejknek a közelben van egy szigete és néha civilben is átszokott jönni és beszélni az itteni halászokkal. Sami kikötője amúgy szép panorámával rendelkezik, a távolban Ithaka szigete is megcsodálható. A kompok innen indulnak Ithakára.
A Melissani barlangtó Kefalonia másik ékessége. Reggel 8tól este 8ig várja az érdeklődőket, a belépő 7Eur (nekünk 6). Itt is lépcsősoron és egy alagúton vezet le utunk. Az út végén csónakok várnak ránk szerencsére nem Kharon az alvilági hajós ül rajta. Középső mondjuk úgy nagyobb termet a fentről érkező természetes fény festi meg, hogy idézzek kicsit a víz pedig alattunk valószerűtlenül kék. Csónakázásunkat a víg kedélyű görög kapitányuk teszi még jobban feledhetetlenné, mindenkit fotóz, viccelődik, énekel. Egy hátsó nagyobb terembe is áthajózunk, itt kicsit kevesebb a fény, ám a látvány még is pazar. A hajókázás rövid, de egyszer mindenképp látni kell, a látvány és az előadás pedig felbecsülhetetlen élmény.
Végre újra a tenger mellett autókázunk csak épp a magasban, csodálatos sziklafalakat látunk a távolban, alattunk, a tenger kék kék és kék, leírhatatlan a látvány. A magasban megállunk egy kilátópontnál, sréhen alattunk Kefalonia legtöbbet fotózott és leghíresebb strandja a Myrthos Beach. Le ugyan nem mentünk, de fentről Pazar a panoráma. Ha valaki jó fotót akar, az nem a kilátónál fotózzon, ott egy fa néha belelóg a képbe, érdemes egy kicsit visszasétálni átlépni a szalagkorlátot és a kerítés felett lefotózni.
Következő állomásunk Argostoli a sziget fővárosa. A központ kicsit jellegtelen, de a kikötőnél nem nehéz teknőst találni, valószínű odaszoktak a jó falatért. A Kareta-Kareta álcserepes teknősről van szó. Tojásrakó helyük itt is van Kefalónia szigetén. Minket meg is ajándékozott egy a látványával, nem voltunk restek, a fényképezőt hamar előkaptuk. Kis buszozás után Katavothres víznyelőt vettük szemügyre. Nem látványos örvénylést kell elképzelni, de jól kiépített környezet, és természetesen a környező táj is megér pár percet. A történet szerint tudósok hogy megfejtsék merre folyik víz, megfestették egy kicsit a vizet. Ez a színezett víz két hét múlva a Melissani barlangtónál jelent meg. Végül kis idő után ismét felbukkant a festett víz, de ekkok már Sami városától nem messze.
Újabb állomásunk Argostolitól nem messze található Szent Teodor világítótorony, ez már egy felújított darab, a régi sajnos megsemmisült.
Fürdős program is szerepelt a mai programban, Lassi közelében a Makri Gialos, más néven Costa-Costa Beach-en töltöttünk két órát.
Újabb izgalmak következtek. Szent Gerasimos a sziget védőszentje, az ő temploma következett. A harangtoronyszerű kapu talán még réginek tűnik, de bent szinte minden új. Sajnos az 1953-as földrengés itt is rombolt. A templom belülről elragadó látvány. Több ikon mellett a szent sírja is itt található. Egy nagy ezüst koporsóban őrzik maradványait. Nekünk szerencsénk volt, mert az oldalát felhajtották így láthattuk és tiszteletünket is tehettük előtte. A templom alatt van egy kis vájat, a szűk helyen egy létrán lemászhatunk ide. Aki fóbiás az ne másszon le, kicsit szűkös a hely, ráadásul levegőtlen. Nekem az orromat egyből megcsapta a széndioxid illata, olyan volt elsőre, mintha egy buborékos ásványvíz fölé hajol az ember, rögtön nyitás után. Van ennek egy oldal része is, ahova egy még szűkebb járaton átkúszva juthatunk be. Felemelő élmény volt ez a hely.
Meglátogattunk egy borkészítő üzemet, itt készül a sziget leghíresebb bora a Robola. Ez egy száraz fehérbor, ha itt járunk, nem szabad kihagyni. A bor készítés folyamatát sajnos nem tudtuk megtekinteni, mert a szüret már elkezdődött, a szőlők már kint sorakoztak ládákban a környéken pedig hemzsegtek a darazsak. Így csak a borkóstolás maradt nekünk.
Végezetül Agios Georgios várát tekintettük meg. Hátfő révén sajnos zárva volt, amúgy ingyenesen látogatható hétfő kivételével 8:30tól 15:30ig. Így csak Zakinthos és az Ainos hegy látványával kellett beérnünk. Természetesen ez is mint a nap bármely látványossága csodálatos volt.
Azt hiszem regényeket írhatnék a mai napról, rengeteg látnivalóban és élményben volt részünk. Remélem azért sikerül jól összefoglalni a mai napot. A holnapi nap korán kezdődik, egész az Ainos hegy csúcsáig jutunk el két keréken. 4. nap - Az Ainos Korán indult a nap, gyors készülődés után indulás is. Bár megvártam, amíg valamennyire kivilágosodik. A tegnap este elhozott kerékpár a mai főszereplő. 10 Eur/ nap áron lehet bérelni a kerékpárokat. Tegnap mielőtt elhoztam átnézettem, a fékeket beállíttattam, a váltókon én utólag állítottam. Így jött létre a majdnem tökéletes kerékpár a mai napra. Nem hitték el nekem, hogy hova indulok, egy fotót kértek, hogy tényleg felmegyek e. Szóval a reggel és már majdnem teljesen világos. A part mellett haladtam mikor észrevettem, hogy a Nap felkelőben van. Csodás látvány, ahogy a szárazföld hegyei mögül bújuk elő és mindent aranyba öltöztet.
Porosig az út hullámvölgy, szerencsére többet megy a tenger mellett, mint fölötte, így a reggeli fényekben tündöklő Jón tenger mellett vezetett utam egész Porosig. Poros egy kis falucska, bár azt hiszem itt város. A kikötőbe nemrég kötött ki egy hajó, a szemem hamar kiszúrt egy túrakerékpárost. A kikötő mögött bújnak meg település házai. A házak előtt egy díszített tér, majd a tenger. Egy pár fotót, egy pár pillantást megér.
Ezután elbúcsúztam a tengertől és a szárazföld mélyébe vetettem magam. Első igazi látnivaló a Poros mögött nagyon kicsi de annál látványosabb szurdokvölgy..
Innen nem mesze indul fel egy út az Atros kolostorhoz, gondoltam elég magasan is van egy kihívást megér. A meredeksége hatalmas, de leküzdhető, bár sok autó haladt el mellettem felfele, látszódott az erőlködés. Ám az út a betonból nagyon kavicsos földút lett, persze meredekségét továbbra is megmaradt. Viszont ezen a ramaty úton akkora forgalom volt, hogy a vége előtt nem sokkal fel kellett adnom, így is lassan haladtam, ám az autók miatt sokszor meg kellett állnom. Biztostan valami nagy vallási dolog lehetett ott fent. Ám a a látvány mindenért kárpótolt néha a kecskék és a fák között csodálatos panoráma tárult elém.
Legurulást követően Tzantana település közelébe értem, itt egy Mükénei korból származó sírhely található, jobban mondva annak maradványai. Egy murvás út vezet ide, ingyenesen látogatható. Sehol senki mikor megérkeztem, a sírhoz közeledve láttam, hogy telefon, bagó van egy kőre kirakva. Ahogy besétáltam láttam, hogy egy görög nő seprűvel söpri a helyet egy műemléket. Sajnos sikerült megijesztenem köszöntésemmel, de utána egy pár percre is de jót beszélgettünk.
Innen a kilátás nélküli kaptató következett. Agios Nikolaos településénél van egy feneketlen tó. Sikerült ezt is nem megnézni, az út egy ideig be vezet a sűrűbe, majd onnan túraútvonalon lehet tovább haladni, tüskéktől félve nem mentem tovább. Folytattam az emelkedést a tűző napon Egész Digaleto településig nem nagyon volt látnivaló bár bal oldalamon az Ainos azért ott magasodott. Digeleto előtt egy hágószerűségnél, több még talán a régi földrengésből maradt házak romjai mellett visz az út, majd ugyanitt tökéletes panorámában előttem megjelenik Sami városa és öble a távolban Ithaka szigetével.
Még mindig Digaleto, nagy szükségem volt egy szupermarketre. Szerencsére a templom előtti hűsben négy fiatal srác volt. Némi beszélgetés után az egyikük bringájával elkísért a közeli kicsit drága, de egyetlen szupermarketbe. Nem tudom miért de szinte minden második görög férfi Nikos, ő is az volt.
Balra kanyarodtam az Ainos felé vezető úton, ez az út a fővárosba is elvisz. Kisebb jellegtelen táj után kecskék mellett haladt az utam, a közeli sziklás bozótos hegyek egyre jobban kirajzolódtak. Fehér sziklák, kövek és kék ég. Mintha a görög zászló lenne szanaszét szórva. Az Ainos hegy felé vezető út kereszteződése előtt rengeteg kolompot hallottam. Itt a kecskék voltak az egyetlenek rajtam kívül. Klasszikus hágónak mondható a kereszteződés, Argostoli felé az út a mélybe bukik. A hely 895 m magasan van. Egy templomot, egy útszéli kápolnát és ha jó szemünk van egy rozsdásodó gyerekkerékpárt is találunk. Természetesen a kilátás fantasztikus a főváros felé.
Az Ainosi útra kanyarodtam, elhaladok a pár éve bezárt NATO radarállomás mellett. Innen nem messze egy csillagvizsgáló is van. Sajnos a turisták nem látogathatják. Pár kanyar és jó pár méter szint után az Ainos Nemzeti park kapujánál találom magam. Szépen kitáblázott, információval jól ellátott a kapu. Ami az érdekesség, hogy eddig a kopár köves, tüskés bozótos mellett haladtam, most hirtelen hatalmas Kefaloniai fenyők vettek körbe, nem is baj, 1090 m-en még mindig tűzött a nap és nagyon meleg volt.
Itt már a fák között szerpentineztem, az út azét meredek volt.
Néha a hegy balján mentem a fák itt-ott engedtek kilátást, a távolban nem csak Ithaka szigetét, de Lefkada-t is megpillanthattam. A kékség lent és fent egyaránt, a távolban kirajzolódó fehér sziklás hegyek csodás panorámát ajándékoztak nekem. Néha még a görög szárazföld csipkézett hegyeit is megpillantottam. A hegy jobbján pedig Zakintos szigetére és Argostoli öblére volt kilátásom.
Itt azért már fáradtam kevesebb km alatt kellett magasabbra jutnom, illetve 1200m felett már kezdem érezni hogy hűvös van a fák árnyékában, bár nem fáztam, de azért a felsőm zipzárját összehúztam. Az út végét jelentő adótornyok elém tárultak, vetítették már előre az út végét. Így is történt, az aszfalton elérhető legmagasabb 1600 m-t elértem kerékpárral.
Az egyetlen jó kilátás az adótornyok mellett van. A végtelen tengert, Argostolit és Zakinthost csodálhatjuk meg, innen egy naplemente megtekintése csodálatos lehet
Pihenő után hosszú ujjút vettem fel és jöhetett a gurulás csak azért nem írtam féktelent, mert bizony a féket azért rendesen kellett használni. Az utam ugyanarra vitt ahonnan jöttem. Majdnem Drigaleto településig gurultam, itt vissza kellett vennem a rövid felsőt mert bizony úja bekapcsolt a fűtés. Porosba nem egész egy óra alatt értem le, fel ez pihenőkkel együtt volt 6 óra. Skalába este 6ra értem vissza. A bringát visszavittem és mutattam a képeket, hogy bizony ez megvolt. Nem hittek a szemüknek, 1 napi ingyen bérlést ajánlottak fel nekem. Ezt már nem fogadtam el hiszen még ezernyi más és más élmény vár ránk itt, Kefalonia szigetén. Mindenkinek ajánlom őket kerékpár ügyben de azért érdemes átnézni őket és szólni ha valami nem feltétlenül tökéletes, megcsinálja nekünk. A kerékpárok amúgy újak csak használva vannak. Szóval az iskola mögött találhatóak, van egy bódésor, ott ahol a robogók is állnak. TSR a nevük (Travel with Safe Ride). Fárasztó és egyben csodálatos volt a mai nap rengeteg olyan dolgot láttam amit autóból, robogóból a sebesség miatt biztosan nem vettem volna észre. Aki kellően edzett egy ilyen túrához, feltétlen tegye meg ezt az utat, nem fog csalódni. A holnapi program a régi Sakala felkeresése, a Római villa megtekintése. Este fakultatív túra az idegenvezetőnkkel, naplementével az Ainos hegyen. 5. nap - A gyalogtúra Miután jól kialudtuk magunkat felhős ám meleg reggelre ébredtünk. Igazi kiránduló idő várható a mai napra. Első úti célunk Old Skala azaz a régi Skala. A régi Skala fent van a hegyoldalban, az 1953-as földrengés romba döntötte az egész falut, a túlélők ezután a tenger mellé költöztek. Több falu itt a szigeten a hegyek, magaslatok oldalában vannak, a régi időkben a kalóztámadásoktól félve biztonságosabb volt a magaslatokon lakni. Az utunk a főutcán kezdődik. Egyenes a magas hegyek felé indultunk. A sétálót elhagyva tovább egyenesen kell haladni, végig a főutat kell követni. Szépen lassan sétálva kapaszkodunk, már pár méter megtétele után elénk tárul a tenger és a távolban Zakinthos szigete, még a szárazföld hegyit is látni a távolban. Az idő felhős, de meleg van. Egy kereszteződéshez érünk, ám tábla jelzi Old Skala balra, vesszük is az irányt a hegyek fele. Az út egy kicsit levisz minket majd hamarosan ismét fel, itt már meredek az út és szerpentin kanyarok is sokasodnak. Vastag törzsű akár több száz éves olívaligetek mellett is elhaladunk. A kilátás szinte mindig örök, folyamatos rálátunk a tengerre és a távoli szigetre.
Figyeljük a magasságmérőt, szépen magasodunk. Körülbelül 200 m magasságban érjük el az első romos házat. Sűrűn benőtte a szúrós aljnövényzet. Hamarosan meglátjuk a régi olívaolaj készítő műhely rozsdás, de hatalmas eszközeit. Az út felett nem sokkal van egy mondhatni kőomlás környékén. A kecskét itt sem maradtak el, bár jobban féltek mint mi. Felmásztunk a köves dombon, a házak maradványait itt alig lehet kivenni.
Mivel egy kanyart levágtunk indultunk tovább felfele, a kövek és az alig kivehető romok között kecskék pihentek, legelészték a fákat. Egy régi templom maradványaira leszünk figyelmesek, bár látszik rajta, hogy falit újra állították, de romos hatást keltenek, felette be lehet látni, a padlózata réginek tűnik. Innen ismét csak tökéletes kilátás van Skalára és a környező vidékre.
Egy kis séta még feljebb az úton és egy félkör alakú köves kissé romos "színházra" leszünk figyelmesek, előtte egy teniszpálya. Itt megpihentünk, majd újra útra keltünk. Felfele már nincsen semmi, visszafordulunk, megnézzük azt a kanyar amit kihagytunk. Jobbunkon a sűrű bozótosban házak maradványait véljük felfedezni. A kanyarnál egy kis út meredeken vezet fel. Itt se látni sok mindent, ám alattunk egy templom mellette temetkezési hely, de magas kapuja még a régi Skalaból maradhatott fent.
Fel az út kb. 4 km lehetett, 230 m magasságig jutottunk (szinte a tengerszintről indulva). Az út meredek, de végig aszfalton vezet, járható. Old Skalaból nem sok minden maradt meg. Romos házakra senki nem számoljon, alig néhány helyen látható megmarad falmaradvány. Ám mégis érdemes egy sétát tenni. A kilátás mindvégig csodálatos, régi Skala maradványai pedig fájdalmas mementóként állnak ott, az idők végezetéig. Lefele sétálva könnyebb volt haladni, csak figyelni kell, nehogy leszaladjunk a meredek úton. A régi romos falu után nem sokkal a sűrűben egy ház maradványára leszek figyelmes, egy kis lépcső vezet le amin hamar a ház erkélyére érek. Igaz a fák már benőtték a kilátást, de valamikor szép lehetett. Alattam a ház falai még épek, látni a helységeket, a konyha kéményét. Itt egy kis ízelőt kaptam a régmúltból. Utunkat folytatva lefele egy a lent a völgyben kukorékoló kakas tette boldoggá, Lent a hatalmas udvarban fel alá rohangált és ahol csak tudott kukorékolt közel dél magasságában. A délutáni fürdős programot megelőzte a faluban található Római Villa maradványainak megtekintése. A falu jobb szélén található a villa maradványai, jól táblázva van nem lehet eltéveszteni. Ingyenesen látogatható. Az útról rövid lépcső majd pár méter földút vezet oda. A kerítéssel körülvett terület reggel 9 és délután 3 óra között látogatható. Egy görög bácsi vigyáz a rendre és ha kell érdekes görög angolsággal meséli el a villa történetét. A hely fedett, a kb fél méter magas falak között különböző helységek láthatóak, a padlózata csodaszép még most is kivehető mintázatú mozaikkal van borítva. A pár perces látnivalót nem szabad kihagyni érdemes megtekinteni.
Rövid strandolás után a templomnál vártuk az indulást az Ainos hegyi túrához. Sajnos megtörtént az ami, eddigi görög utazásaim során még sosem történt meg. 17:00kor volt a találkozó mi már negyed órával előbb ott várakoztunk, a megadott időpontban sehol senki. Még 10 percet várakoztunk, majd egy rövid telefonos üzenetben írtunk az idegenvezetőnek, hogy nem e hagytak e itt minket. Sajnos nem jött válasz így hazasétáltunk. Az ajtónkon egy cédula, a mai túra az időjárás miatt elmarad. Elszomorodtunk, hiszen igazi túra idő van, bár való igaz a naplementéről a felhők miatt lemaradtunk volna. De az Ainos látványa, a Kefaloniai fenyők érintése, egy kis túra feledtette volna ezt a kis apróságot. Az idő amúgy tiszta volt, a kilátást sem zavarta volna. Ezért most azt kell hogy mondjam, csalódtunk. Bár annak örülök, hogy előző nap felmentem és láthattam ez a Kefalón csodát. S sajnálom azon úti társakat akik ezt most így nem láthatják. A maradék időt strandolással töltöttük Vissza a Római Villa mellett jöttünk egy kis föld híd vezet át egy kis édesvízi patakon, itt egy kisebb tó van, na jó attól kisebb pár cm szélességben itt megállt a víz, egy teknőst sikerül meglátni benne.
Az este kellemes, még a felhők ellenére is meleg van. A holnapi nap a teknősök kedvenc tojásrakó helyét keressük fel, a közeli Mounda Beach-et. 6. nap - felhőből lett napsütés A mai nap nagyon korán kezdődött. Poszeidon és Zeus úgy döntött haragra gerjed úgy hajnali egy után nem sokkal. Aiolosz a szél istenének segítségével bekopogtat a nyitott erkélyünkön. Hatalmas vihar kerekedett, amit csak tudtunk bemenekítettünk az erkélyünkről, és ablak becsuk. Hatalmas mennydörgés, villámlás és az égből hatalmas cseppekben sűrűn hullott alá az eső. Ki tudja mikor maradt abba ez az égi játék, de az ablakot nem mertük kinyitni reggelig. Reggel borús időre ébredtünk, a távolban Zeusz még mindig hangos morgását hallani. Két eső között Poszeidont meglestük mi nála a helyzet. Ő sem volt kivétel, magas hullámokkal korbácsolta a Jón tengert. A távolban sötét az ég, villámlik is, de a fényképező gép előtt természetesen nem pózol. Úgy 10-11 óra magasságában tisztul az idő oly annyira, hogy Apollón a nap isten lett újra az ég ura.
S amíg mi fürdőzünk.. Kefalonia egy csodálatos sziget. Igaz minden görögországi nyaralóhelyre ez elmondható. Ám valahogy mégis, a megszokottól egy kicsit kitűnik. A szigetet a magas hegyek uralják, tája leginkább sziklás, köves, cserjés, de mégsem olyan kopár. Legmagasabb csúcsa az Ainos a sziget legzöldebb területe. Partvonalát szintén hegyek és csodás sziklafalak csipkézik, amelyek közt megbújnak a szebbnél szebb homokos vagy épp kavicsos strandja. A strandok változatosak, nyugati oldalon inkább homokos, de abból is több fajta. A sziget keleti oldalán inkább kavicsos. A települések nem túl nagyok, de mindenhonnan van kilátás. Bár építészete modernebb, hiszen a sziget megszenvedte a 2. világháborút, majd azt követően az 1953as pusztító földrengés is több falut porig rombolt. 2014ben is megrengett a föld a szigeten. Nagyobb ókori emléke a Tzanata település mellett található Mükénei sírhely, a velencei korból maradt fent a földrengéseket is magabiztosan álló Assosi erőd vagy az Agios Georgios vár. A sziget védőszentjének Agios Gerasimos templomát sem lehet a földel egyenlővé tenni, a sziget lakói mindig újjá építik. A szigetlakók, a kefaloniai görög pedig ámulatba ejtő ember. Méltán híres ugyebár a görög kedvesség. Ezt személyes benyomás szerint többszörösen átjön. Minden kefaloniai tökéletesen beszél angolul, s nagyon megörülnek, ha görögül szólunk hozzájuk. Nem csak a tavernában, nem csak a szupermarketekben. Digelatoban a négy görög kissrácokkal is jól elbeszélgettem görög angol keverékkel. Vagy ma a házi nénivel aki köszönésemre azt hitte jó reggelt köszönök, aztán összeraktuk, hogy jót mondtam kaliszpera (délután). Mondta, hogy örülnek ha valaki beszel kicsit görögül és ez jó, sőt ő szereti az ideérkező magyarokat, mert szinte mind beszél kicsit görögül és ez jó. És hogy milyen fantasztikus helyek vannak még... Ugye a nap már süt, Poszeidon azért még korbácsolja a habokat. Délután útra keltünk a Mounda Beach re. Kb 50 perc séta hosszan felfele, majd meredeken le, kb. 3 km. Argostoli felé az úton kell elhagyni Skala települést. Ahogy már a part előtt az úton sétáltunk lefele, egyre jobban tárult elénk a csodás látvány. A part amerre a szem ellát homokos, egy völgyben fekszik. Egy patak folyik itt a tengerbe, ha van benne épp víz. A nagy és homokos partot két szélén sziklafal zárja.
Mikor megpillantja az ember, már megérti, mért ide jönnek a teknősök (Kareta-Kareta) tojást rakni. A víz sekély, lassan mélyül, ám nekünk méteres hullámokat dobált. Mint a filmekben, talán a fotó át tudja adni a látványt.
Felejthetetlen hullámlovaglásba kezdtünk. Szerintem sokáig be lehet sétálni, bár most a hullámok miatt becsapós volt. Volt hogy a fejünk fölött is átcsapott. Nagyon jót játszottunk a hullámokkal.
Csendesebb időben kisgyermekeseknek is ajánlom a Mounda strandot, homokos, széles part és lassan mélyül. Igaz egy hotelen és annak éttermén kívül semmilyen szolgáltatás nincs a parton. Aki Skalaban tölti a nyaralását mindenképpen sétáljon át. Még egy teljes nap vár ránk holnapi napon, program nincs tervezve, de igyekszünk ezt a napot is kihasználni. 7. nap A pihenés Az utolsó nap általában a pihenésé, most se történt másképp. Még utoljára kiélvezzük a napsütést, áztatjuk magunkat a tengerben. S felelevenítjük az elmúlt pár nap történéseit. Mivel így mai nap leírása nagyon rövid lenne, így egy kicsit Skala települését mutatom be.
Skala a sziget déli csücskében, Porostól 12 kmre van, a sziget fővárosától Argostolitól pedig 38km. Ha főúton jövünk erre akár a fővárosból vagy akár a keleti kikötőből biztosan keresztül vezet rajta utunk. A település maga nem túl nagy, bár itt mégis nagynak számít. Lakossága állítólag 600 fő. A part menti út mellett, hatalmas fenyők lombjai között bújuk meg egy nagyon hangulatos játszótér. Vele szemben az út túloldalán a part tisztaságát jelző hatalmas kék zászló lobog. Az árnyas fék között egy lépcső vezet fel, ahol egy szintén hangulatos kis térre érünk. A lépcső balján esténkét lukumadest árulnak, a balján egy trafik. Sréhen balra az Ionian szupermarket, velünk szemben a főutca, kövekkel kirakott utcája, mely kényelmesen emelkedik a hegy felé. Az út mindkét oldalán végig üzletek, tavernák váltják egymást. Úgy közép tájt látjuk meg a templomot, mögötte az iskolát. Itt a főutcában találunk még 3 szupermarketet. Néha egy-két utca ad további kalandozásokra lehetőséget. Ehhez a főúthoz közel eső kis utcákban szintén találunk tavernákat, szuvenír boltokat. Az autóút a partról a játszótér után kanyarodik be Skalaba. E mellett is találunk tavernákat. Illetve innen lehet a Római villához is eljutni. Van itt minden mi szükséges. Posta bár nem nagyon van nyitva, és egy magánház jellegű épületben van. Van még néhány itteni utazási iroda és több helyen autó, quad és motorbérlési lehetőség is. Poros irányába, a tengerpartnál az út mellett több taverna, és medencés apartman is található. A legfontosabb pedig a part. A kék zászló közelében találunk zuhanyzót, a közelében egy bár, mellette fedett kulturált, ingyenesen használható mellék helység. A part széles, először homokos, majd kavicsos, sóderos. Mivel maga a tengerpart elég hosszú így ezek eloszlása változatos. Fent a sziklákhoz közel, homok után egyből kavicsos a part, a kék zászlótól az ellenkező irányba sétálva, a kavicságy kisebb, inkább nagyon apró köves. A víz hamar mélyül, mindenhol. Kavicsokon jutunk a vízbe, ha nyugodt a tenger és elég magasak vagyunk néhány helyen hamar homokot fog a talpunk. Egyetlen homokos talajú víz van, amihez a sziklákhoz kell elmenni. A sziklák között a vízben kényelmesen el lehet sétálni a parthoz közel, ezután kisebb öblökben alig mélyül a víz, kristálytiszta és homokot tapos a lábunk. Az hogy mi olcsóbb, vagy hogy Kefalonia drága e mindenki döntse el, bár való igaz az Olimposzi riviérához képest a tavernák kicsit drágábbak. Általánosságban 7-10 Eur környékén lehet venni egy tál görög ételt, van pizza is de azt hagyjuk az olaszoknak. A pékségben a kis kenyér 1 Eur, a nagy 2 Eur, a görög péksütemények 1,5-2 Eur áron kaphatók. De szupermarketekben a Mythos olcsóbb, mint a többi görög sör. Kefalonia boros hely, nem mindenhol, de mi a Sokrates tavernában ettünk, (ami családisabb mint néhány másik) itt a számlát kísérő búcsú italként kaptunk igazi házi édes desszert bort. Lehet a parton banánozni, de lehet napágyat is bérelni helyfüggően 3-6 Eur között. De van kis bekerített terület is néha, itt felirat jelzi, hogy bizony itt teknős tojások vannak. Lehet szabadon is feküdni, nem zsúfolt a part.
A mai nap főeseményét azért nem hagyom ki. Igazi tengerparti esküvőt volt szerencsénk látni.
Már csak egy fél nap vár ránk, az utunk hamarosan haza vezet. De ha valaki Kefalonian gondolkodik, ne habozzon, rengeteg szép hely, strandok várnak rá. Ha e beszámoló után még nem kapott kedvet, olvassa el még egyszer.
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|